Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Sztavrovszky Gyula: A szűzi tisztaság apologiája

A SZUZX TISZTASÁG APOLÓGIÁJA.

485

Ezen állításunkat beigazolja nemcsak a keresztény vallás- tan, melyre különben a materialisták nem sokat adnak, hanem maga az emberi természet is. amint az a minden- napi magán- és közéletben tényleg nyilatkozik.

Akik az emberi természetet kizárólag csak a házas- életre alkotottnak állítják s a szűzi tisztaságot természet- ellenes s erőszakolt állapotnak mondják, azok, ismételjük, nagyon szűk látókörben forognak, nagyon egyoldalúlag fog- ják fel az emberi természetet, s elárulják, hogy azt egész teljességében és sokféleségében nem ismerik. Mutathatunk mi ezen elfogultaknak egy sokkal szélesebb látókört, melyből az emberi természet még egy más oldalról is teljesen meg- ismerhető. Ilyen látókört mutat nekik maga a keresztény vallás alapítója, hacsak egy kis jóakarattal követik öt ama magasabb álláspontra, melyből az emberi természetet megítéli.

Ugyanis Máté evangéliumának 19. fejezetében mon- datik, hogy a farizeusok ama kérdésére, vájjon szabad-e az embernek a feleségétől bármily okból elválni, az Üdvözítő így felelt: »Nem olvastátok-e, hogy aki az embert terem- tette, kezdettől férfinak és asszonynak teremtette őket és mondá: Ezért elhagyja az ember atyját és anyját és fele- sógéhöz ragaszkodik és ketten egy testté lesznek; amit Isten egybekötött, azt ember el ne válaszsza.« - S midőn erre a farizeusok újra azon kérdéssel hozakodnak elő, hogy hát Mózes miért engedte meg, hogy a feleségtől elbocsátó irat segélyével el lehessen válni, az Üdvözítő akként felelt: »Mózes szivetek keménysége miatt engedte meg nektek elbocsátani feleségteket. de kezdetben nem úgy volt; mon- dóm pedig nektek, hogy aki elbocsátja feleségét nem há- zasságtörésért és mást vészén, az paráználkodik, és aki az elbocsátottat elveszi, szintén paráználkodik«. — Ezen sza- vakkal Jézus a házasság lényegét ismertetvén, e frigyet egységes, feloldhatatlan isteni szent intézménynek, tehát a katholikus értelemben vett szentségnek mondja, s egyúttal mindazt, ami e felfogással ellenkezik, határozottan erkölcs- telenségnek, fajtalanságnak bélyegzi. E szavakkal tehát Üdvözítőnk kijelenti, hogy az emberi természet házasságra