Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra

480

OR. KIS-EROS FERENC'.

jogot vette el. Ámde ezeket érvényen kívül helyezte az 1687: XX. t.-cikk, mely nekik az országgyűlésen ülósi és szavazati jogot biztosított, és az 1715: LXIII. t.-cikk 1. §-a, mely a nevezetteket apátsági és prépostsági javak tényleges birtoko- savnak »bonorum ad abbatias et praeposituras pertinentium actuale possessores« tünteti föl s ilyeneknek elismeri.

c) Az 1715: LXXI, t.-cikket a kúria nem említi, mert ez nem szorosan a szerzési, hanem a szerzetesek örökösödési jogára vonatkozik; a kúria pedig csak az egyházak, egyházi testületek és egyházi személyek szerzési jogával foglalkozik.

d) Az 1725: XCII. t.-cikket ismét nem említi, mert ez—• mint a 6. fejezet 9. pontja alatt kimutattuk — tulajdonkópen nem is holtlcézi törvény.

e) A kúria nem említi az 1715: CII. t.-cikket, és az 1724: XCVI. t.-cikk 2. §-át, mert mindkettő tulajdonképen ősi- ségi törvény, s mindkettőnek törlését az 1848 :XV. t.-cikk- ben említette.

f) Végre a kúria nem említette az 1764: LXIII. t.-cikket a Notre-Dame-okra vonatkozólag. Ezt már csak azért is kihagyhatta, mert csak részleges törvény, s ezt is hatályon kívül átlónak tekinti, hiszen egész általánosságban hirdeti, hogy nincs többé Magyarországon holtkézi törvény.

Elmondhatjuk tehát végeredmény kép. hogy »holtkéz« alatt épen úgy a longobárd hűbérjogban a Feiidor. lib. II. tit. 55. szerint, mint honi törvényeink, nevezetesen ez 1542: XXXIII. t.-cikk és 1715: XYI. t.-cikk 4. §-ának világos ren- delkezése értelmében a politikai közegeket és városokat is kell értenünk. Azt is kimutattuk, hogy nálunk a holtkézi törvény az ősiség védelmére hozatott, nem pedig az egyház megtáma- dúsára, s az ősiség törlésével törölték a holtkézi törvé- nyékét is. Magyarországon tehát nincs többé holt kézi törvény.

Kalocsa. Dr. Kis-Erös Ferenc.