Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra
464 [lit. KIS-EROS FERENC. quibus conferre semper intendimus, non auferre salubriter duximus providendum.« 1 Itt még egy különös jelenséget kell megemlítenünk. Ugyanis IV. Béla idejéig az egyház mindenki beleegyezése nélkül, szabadon vehetett birtokokat. Most, hogy IV. Béla a birtokvizsgáló bírákat mindenfelé szétküldötte, e bírák csak úgy Ítélhették oda a birtokokat a jelentkező birtoka- soknak, ha tulajdonjogukat okmányilag ki tudták mutatni. A birtokosok, még ha javaikra vonatkozó jogaikat igazolni is tudták, tanácsosnak tartották a jövő eshetőségeivel szem- ben magukat azokban királyi oklevél megnyerésével bizto- sítani, s így mintegy magától fejlődött ki IV. Béla alatt azon szokás, hogy az egyház vételei■ alkuiméival nagyobb biztosság okáért mindig kikérte a király beleegyezését, hogy így birtokai megtámadhatatlan jelleggel bírjanak. 5. Az ősiség behozatala. IV. Béla uralkodásától számítják hazánkban az élt me- netet a hübérségbe. Szent Istvántól a tatárjárásig az ősi várszerkezet s ennek ereje képezte a magyar honvédelem súlypontját. A várak IV. Béla előtt nagy részben olygarcha főurak kezeibe kerültek. Ezeket Béla jórészben visszasze- rezte; de e munkájának befejezésében meggátolta őt a tatárjárás. A tatárjárásban a régi vármegyerendszer, a vár- népen és a várjobbágyokon nyugvó honvédelem, elbukott. E rettenetes idők alatt magánosoknak tiltva volt várakat építeni, s épen mert a különben kevés királyi vár is pusz- tulófélben volt s rendeltetésének igazán meg nem felelhe- tett, bukott el az ország. Ehhez járult még. hogy mivel a pusztulás alatt sok adománylevél elveszett, a birtokvizsgáló bizottság nem járhatott el többé igazságosan. Azért Béla új honvédelmi alapot keresett és talált is, t. i. a honvédelmi kötelezettséget hűbéri minták szerint a földbirtokokkal hozta kapcsolatba, amennyiben a királyi földeket most már ő is adományozni kezdi oly föltétel mellett, hogy a kitüntettek Fejér, i. m. VI, l.
