Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A holtkézi törvény, különös tekintettel Magyarországra

A HOLTKÉZI TÖRVÉNY.

465

a kapott birtok arányában meghatározott számi! katonasá- got kötelesek kiállítani s a királyt táborba követni.1

Ezen honvédelmi állapot azonban még nem volt törve- nyileg szigorúan szabályozva s igy történt meg, hogy az utolsó Árpádok alatt hatalmassá vált főúri osztály önzése és féktelensége következtében csak nehezen volt honvé- delmi kötelessége teljesítésére szorítható, mert ez alól min- denkép kisiklani igyekezett. így álltak a dolgok Róbert Károly idejéig. Róbert Károly kiváltságok osztogatásával, kedvezményekkel hatott az urakra, hogy minél nagyobb csapatokat állítsanak ki, s megengedte, hogy azok, kik leg- alább egy nyolcad bandériumot, azaz 50 embert (egy bandé- rium 400 fegyveresből állott) állítottak ki, saját zászlóik alatt mint külön dandárokat vezethessék hadba, s épen innen, t. i. az olasz »bandáéra« (zászló) szótól vette elneve- zését a banderialis hadrendszer. Ily bandériumok kiállítá- sára első sorban az országos főtiszti‘isellik: nádor, országbíró, tárnokmester stb. voltak kötelezve, kik költségeikre a királyi kamarástól bizonyos mennyiségű sót (salarium) s annak árulási szabadalmát, később készpénzt is kaptak. A főpapok nyert tizedjövedelmeik arányában állítottak ki egész vagy rész-bandériumokat. Hogy pedig a világi arak szintén indít- tatva érezzék magukat bandériumok kiállítására, azok, kik ezt tették, lényeges kiváltságokban részesültek: tagjaivá lettek az országos tanácsnak, s így befolyást nyertek a kor- mányügyekre, a fejedelemtől lovagi címereket kaptak.1 2

E szerint tehát Róbert Károly részben a hűbéri rend- szert tette a honvédelem új alapjává. Ily átalakítás után a király újra tetemes erejű hadsereggel rendelkezett és mód- jában állott Magyarország korábbi tekintélyét Európában újra helyreállítani. S valóban Róbert Károly és még inkább fia, Nagy Lajos, annyira tudták kedveltetni ezen intézményt a magyarokkal, hogy ezek versenyeztek egymással, sőt adósságokba is verték magukat, csakhogy minél nagyobb

1 Dr. Mangold, A magyar, okny. tört. 66. s köv. 1. Bpest 1896

2 Franki, A magy. nemz. tört. II., 282. s köv. 1. Pest, 1872.

Hittudományi Folyóirat. 1897. 30