Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Theologus: Schlauch biboros mint hittudós

328

SCHLAUCH BÍBOROS MINT HITÍUDÓS.

kongresszusnak munkálata iránt, mely szerinte jogtalan alapon, az országgyűlés előzetes felhatalmazása nélkül, ala- kult. Hasonló szellemben irt Grhyczy egy röpiratot »Észre- vételek« cím alatt a kongresszus ellen. E röpiratra alapos cáfolatot irt Schlauch bíboros, akkor csanád egyházmegyei plébános. A tudós plébános bőséges történelmi adatokkal mutatta ki, hogy a magyarországi protestáns és görög fele- kezetek az országgyűléstől előlegesen és utólagosan fiigget- lenül szervezték törvényesen elismert autonómiájukat; s ezen törvényes precedensekre és a paritásra hivatkozva a katholikusoknak is joguk van autonómiájukat az ország- gyűléstől függetlenül szervezni. Ez különben természetes folyománya az államvallás megszűnésének és az 1848. évi törvényeknek.

Az autonómia ügyében folytatott vitáknak egyik kimagasló mozzanata továbbá Schlauch bíborosnak a sz. László társulatban 1882. évben tartott nagyszerű beszéde vagy inkább tudományos értekezése A magyarországi Jcatho- likus egyház jogairól, melynek eszmemenete röviden a követ- kező. Az egyháznak Istentől nyert tizenkilencszázados önál- lósága és kormány formája van; s midőn az egyház a megtért népek fejedelmeinek jogokat és kiváltságokat adott, ezt nem saját önállóságának csorbítására, hanem saját jogainak biztosítására tette. Sz. István országát a pápának ajánlotta és az ő védelme alá helyezte, nem pedig a császárnak; ezáltal függő viszonyba jutott a pápasággal vallásilag, de mindenkitől független maradt államilag. S tényleg a pápák mindig Magyarország függetlenségét védelmezték. Sz. István- nak soha eszébe nem jutott, hogy az egyházat önállóságától és függetlenségétől megfoszsza. Magyarországban tehát min- dig teljes és törvényes joga volt az egyháznak vagyont szerezni, iskolákat alapítani és igazgatni; szóval az egyház nálunk is mindig különálló jogalany volt, mely nem az államtól nyerte létjogát s igy azáltal, hogy az állam felekezetnélküli lett, nem is válhatott jogfosztottá. Magyar- országban tehát mindig megvolt a katholikus egyháznak isteni szerkezeten alapuló autonómiája, 11a nem is volt az