Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Theologus: Schlauch biboros mint hittudós

SCHLAUCH BÍBOROS MINT IIITTUDOS.

329•

olyan, mint a protestánsoké. Tehát a magyar kath. egyháznak is megvan saját joga iskoláihoz és alapítványaihoz épen úgy. mint a protestáns felekezeteknek. Ez azonban nem zárja ki azt. hogy a katholikus egyház ezen autonom jogait világi vonat- kozású ügyekben a világi hivek közreműködésével gyakorolja.

Egyházjogi tekintetben nagybecsű munkája Schlauch bíborosnak A magyar királyi főkegyúri jog című elnöki beszéde, melyet 1892-ben a sz. László társulatban tartott. Történelmi és jogi alapon nyugvó fejtegetéseiben azon következtetésre jut, hogy a magyar királyok főkegyúri joga az egyházi törvényekben gyökerező kiváltság; tehát egy- házi és nem állami jog, miért is az egyházi törvények szem előtt tartásával gyakorlandó. Azonkívül királyi személyes jog. nem pedig nemzeti vagy országos, tehát semmiféle demokra- tikus intézményre át nem ruházható a pápa beleegyezése nélkül. S e jog törvényes gyakorlatában rejlik az egyház szabadságának, az egyház és állam közti békének garanciája.

Valósággal eseményt képezett a hazai egyházjog terén Az egységes polgári házassági jogról szóló terjedelmes fölter- jesztés, mely mint jogi munka is a legkiválóbb helyet fog- lalja el a magyar hittudományi irodalomban. Akár a jog- történet, akár a jogelvek szempontjából tekintjük a dolgot, mindenképen kevés művet mutathat fel az újabb egyházjogi irodalom, melyet e fölterjesztéssel össze lehetne hasonlítani.. E munka még sokkal élénkebb emlékezetben van, hogysem szükséges volna azt részletesen ismertetni.

Schlauch bíboros egyházjogi munkái közé sorozhatok még a keresztény nevelésnek és a katholikus közoktatásnak érdekében kiadott emlékiratai és beszédei. A katholikus állás- pont a középtanodák kérdéséhen című emlékirat egyrészt a katholicizmusnak isteni jogon alapuló önállóságából vagyis autonómiájából, másrészt a magyar tanügyi törvényekből és a magyar iskolák alapításának történetéből bizonyítja be, hogy habár az államnak volt is legfőbb felügyeleti joga, a magyar királynak pedig fő védnöki joga a katholikus iskolák felett, de: soha ezen iskolák az állam tulajdonai és az állam rendelkezése alatt álló intézetek nem voltak.