Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Irodalmi értesítő
313 ■dályt továbbra nem ismeri el, dr. Rosenberg Sándor aradi rabbi késznek nyilatkozott keresztény-zsidó vegyes párokat zsinagógában megáldani, sőt tényleg járultak is elébe ilye- nek és ő áldását adta rájuk. Az 1895 októberben tartott országos rabbigyűlés azon- ban határozatilag kimondotta, hogy: »vegyes házasság, jól- lehet annak érvényét polgári vonatkozásaiban teljesen elis- merjük, sem esketéssel, sem áldással, sem más vallásos szer- tartással nem szentesíthető«. Erre azután dr. Rosenbera- ea׳v »theológiai értekezet«-et adott ki, melyben azt bizonyítja, hogy úgy a Mózes II. 34. 11 —16., mint a Y. 7. 2—4 csak Palesztina 7 őslakó nemzetségére vonatkozik, a többi pogány népekkel való összeházasodás már csak talmudi tilalom és a Sulchan Árukli, ama érvényes codex is csak pogányokról beszél, a keresztények pedig nem pogányok. tehát a kérész- tény és zsidó közötti házasság egyáltalán nem tilos. Meges- ketni azonban még sem lehet őket, mert a keresztény fél nem ismeri el a zsidó esketési formula szentesítő erejét, ha- nem igenis a polgárilag megkötött házasság megáldható. Erre felel már most dr. Klein szabadkai rabbi röpiratában s nagy tudományos apparátussal, igen világos stylusban kimutatja, hogy: házasság zsidó és palesztinai őslakó között a tóra szerint azért tilalmas, »mert el fogja tántorítani fiai- dat«, de ez a megokolás — az eltántorítás veszélye — kiterjed az összes többi népekre is, tehát a tilalom is fennáll nem- csak a pogányokra, hanem a mohamedánokra és a kérész- tényekre is és ezt az alkalmazást megengedi a Sulchan Arukh is (Eben ha ézer 44.) Maró gúnynyal mutatja ki azután szerző, hogy ha dr. Rosenberg szerint a házasság zsidó és keresztény közt nem tilos, akkor kötelessége volna az ilyeneket csakugyan »es- .ketni« és nem csak »áldani«, de a rabbinak, úgymond, aki minden áron Luther szeretne lenni a zsidók közt, még annyi erkölcsi bátorsága sincs mint Luthernek volt s csak egy kis Lutheriunculus marad. Ahogy azután a »hazafiság« és a »testvéresülés« argu- mentumaival elbánik, abban igazán gyönyörűsége telik az irodalmi értesítő.
