Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Irodalmi értesítő
:314 embernek. Én nagyon örülök ennek a könyvnek, amelyből kitűnik, bogy a polgári házasság ezen legfontosabb momen- tumával szemben a zsidó rabbik is teljesen azon az állás- ponton állnak, mint mi. Csak azt nem értem, hogy ha ők is úgy látják be, hogy a törvény már most lehetővé teszi, hogy egyesek ne hallgassanak a vallás tanítására s olyan házas- ságot kössenek, mely vallások tanai szerint tilos, mert a val- láserkölcs követelményeinek meg nem felel, melyet tehát a vallás hatáskörében, 'mint házasságot el nem fogadhatnak, — hát akkor mórt voltak mégis hivei a kötelező polgári házasságnak ? Bécs. Hr. A kath. anyaszentegyház szentelményei. Irta dr. Reiad! Román bars-csekei plébános. Budapest, 1896. »Hunyadi Mátyás« intézet. Ara 2 frt. Mindig épülésünkre szolgál, valahányszor azt látjuk, hogy kath. pap theologiai irodalommal foglalkozik. Mert, eltekintve attól, hogy ez soktól elvonja, aminek különben áldozatul esnék, még azt a nagy előnyt biztosítja a papnak, hogy lelkét, szellemét képezi és nemesíti. Hányszor volt már ily foglalkozás a legkiválóbb szellemek nagyságának, úgyszólva, egyetlen iskolája! De mennyien merítenek még ebből hasznot, akik élvezik, olvassák, tanulmányozzák, amit más hangyaszorgalommal összehordott! Csak lelki épüléssel vehetjük azért kezünkbe a szerző művét, aki a szentelményeket magyarázza meg röviden és mégis eléggé tudományosan. Meg kell vallanunk, igaza van [ A szentelmények körül nagy a sötétség, óriási a tájékozat- lanság és az ebből eredő kicsinylés és babonaság. Épen ezen okból úgy igyekszik a szerző az egyes szentelmények eredetét, mibenlétét, szertartását ismertetni, hogy egyúttal szertartási beszéd anyagául is használható legyen, amit minden egyes szentelményről előad. S ha e célt nem érte is el, — egyébként nem is ez volt a főcél, s ez mitsem von le értékétől, — tagadhatatlan, hogy a szentelményekre vonatkozó tant alaposan, érthetően (s ez egyik főérdeme!), irodalmi értesítő.
