Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Irodalmi értesítő
310 irodalmi értesítő. Dr. Franciscus Laurin: Introductio in jus matrimoniale ecclesiasticum. Vindobonae 1895. »Introductio« szerény címé- vei nevezi a tudós szerző legújabb kitűnő munkáját. Az egyes házassági akadályokról szóló részletes tant nem tár- gyalja a munka és ezért nem lehetett azt egyszerűen házas- sági jog-nak nevezni, pedig valójában egyike a legjobban megírt házasságjogoknak. Szerző munkáját hat fejezetre osztja. Az első bevezető fejezetben röviden előadván a házasság isteni eredetét, majd megromlását a zsidóknál s s végül ismét szentséggé emelé- sét Krisztus által; a második fejezetben szól a házasságkö- tésről. És itt nem érthetünk teljesen egyet szerző felfogású־ val. Laurin szerint a germán jogban a házasság érvényéhez a. consensus de praesenti nyilvánításán kívül az elliálás ki- vántatott, ezzel szemben azonban az egyház a római jogot fogadta el, mely szerint a consensus nyilvánítása már létre- hozza a házasságot. Ez téves. A rómaiaknál volt sponsalia, ami ígéret a házasságkötésre; a házasságkötést aztán a felek úgy végzik, mintha köztük előbb eljegyzési viszony nem is létezett volna; a házasságkötéshez pedig szükséges az in do- mum deductio. A germánoknál a felek akaratkijelentése a házasságkötés, de ezt még a »Trauung«-nak kellett követni. A germán házasságkötés tehát több mint a római élj egy- zés, de kevesebb mint a római házasságkötés. Már most az egyház épenséggel nem fogadta el a germán joggal szem- ben a római jogot, hanem különbséget tett a házasságkötés és maga a házasság között; a házasságkötéshez igenis elég a consensus, de a házasságkötés még nem házasság, ahhoz még a consummatio szükséges, mindaddig még csak conju- gium initiatum és felbontható, amint azt nehány fejezettel alább természetesen Laurin is előadja, csakhogy nem vonja le belőle a consequentiát, hogy t. i. ami felbontható, az még nem lehet házasság, tehát az egyházjogban különbséget kell tenni a házasságkötés és maga a házasság között. Igen szép ennek a fejezetnek az utolsó §-a, melyben kifejti, hogy a házasulandó felek akaratkijelentése az szerződés, de maga a házasság azután, az már nem szerződés. A harmadik és a
