Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Irodalmi értesítő

irodalmi értesítő..

legterjedelmesebb fejezetben a házasság intézményére vonat- kozó legislativ hatalomról szól, igen alaposan van megírva s alig egy-kót kifogásolható helyet találunk benne. így azt mondja, hogy bontó akadályt ma a pápa és az egyetemes zsinat állíthat fel, hajdan a tartományi zsinat is. Itt elfe- lejti Laurin, hogy construált bizony házassági akadályt a szokásjog is. Aztán a olandestin házasságkötés elleni véde- kezes történetét csak a lateráni zsinattal kezdi, holott Éva- ristus pápát e helyen föltétlenül meg kellett volna említeni. XYI. Gergely pápáról azt állítja, hogy XIY. Benedeknek Hollandiára adott declaratióját kiterjesztette Magyarországra, pedig a Quas vestro és a Lambruschini-instruktió egészen más, mint XIV. Benedek deciara tiój a.

Kitűnő precizitással vannak megírva a következő feje- zetek, melyekben a juris dictióról és az állam és egyház közti egyetértés szükségéről szól.

Legérdekesebb kétségkívül az utolsó fejezet: a polgári házasság. Igen helyesen bocsátja előre, hogy nem a házas- ságkötés formája teszi a polgári házasságot, hanem az, hogy az állam egyáltalán szabályozza az egész házassági jogot; de azután az osztályozásnál Ő is a sablont követi s kötelező facultativ és szükségbeli polgári házasságot különböztet meg, pedig, ha a lényeget a formával nem tévesztjük össze, akkor a rendőrállam és a jogállam polgári házasságát kell megkülönböztetni. Azután sorra veszi az egyes államok liázassági jogait éspedig Hollandiát, Franciaországot, Kémet- országot, Magyarországot, Olaszországot és Ausztriát. És itt különösen ki kell emelnünk, hogy külföldi tudós és pláne theológus Magyarországról és annak civilis jogáról még nem írt olyan alaposan, mint Laurin. A magyar házassági tör- vény ismertetése épen még egyszer annyi tért foglal el, mint az osztráké. Az 1894-iki négy egyházpolitikai törvényen kívül többször idézi az 1878: Y. tc.-et a bűntettekről és vét- ségekről, az 1874: XXXIII. gyámsági törvényt, az 1868: XLVIII, Lili és LIY. tc.-eket és az 1790/91: XXYI. tc-et, mindig teljesen correctül és dr. Márkus Dezső könyvén ki- viil még dr. Schwartz és dr. Tetétleni folyóiratára is hivat311