Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Drágos Gyula: Sz. Mária szeplőtlen fogantatása és a görög-keleti officium

282

A 12-dikre. Krisztus embersége mondhatja-e: én. ego? Mindenekelőtt, azt hiszem, a kérdés nincs precizen fel- téve. mert hiszen az emberség, mint abstract fogalom, vilá- gos, hogy nem mondhatja. Nyilvánvalólag azt akarja kér- •dezni: Krisztus, mint ember, mondhatja-e magáról: én'? úgy feltéve, úgy látszik, hogy a kérdés nestorianus. Mert a személyes névmás: én, személyiséget jelöl; de az emberi természet magában nem személy.

Csakhogy a szó: ember, nemcsak a természetet, hanem a suppositumot is jelentheti; Krisztus emberi természetének a supposituma pedig a második isteni személy; ilyen érte- lemben tehát igenis, Krisztus mint ember, mondhatja: ego.

Becs. Dr. Huszár Elemér.

22. A probabilismus rendszereinek megértéséhez. Mikor a morálisban a »Varia systemata probabilismi«-t tanultam, annyira belegabalyodtam a sok egymással szembeállított, alap-, közép- és felső-fokban egymáson túllicitáló termi- nusba, és az egyszerű alapértelem előttem annyira eltemet- kezett a szóhalmazba, hogy ahányszor olvastam, mindany- nyiszor máskép és ismét máskép — nem értettem. Ügy hiszem, nem kurtaeszűségem volt e baj oka, mert társaim- mai sem volt a dolog külömben.

Később azután, több szerzőt forgatván, sikerült a gór- diusi csomót nem ketté vágni, hanem szépen kioldozni, — úgy hogy most már nemcsak theologussal, hanem gimná- zista ifjúval is könnyen tudnám e rendszereket megértetni. Hogyan? így ni:

Kételkedem valami felől, pl. hogy Jcell-e ma böjtölnöm vagy sem ? Ha bizonyos volnék az igen vagy nem felől, akkor a probabilismusszal semmi dolgom; csak akkor veszem hasznát, ha lelkiismeretem kétes valamely kötelezettség dolgában.

Az igen és nem feleletek közül az egyik biztosabb (tutior), mert a törvénynek kedvez (sententia legi favens), s ha követem, még materialiter sem fogok vétkezni; pl. ha a fenti kérdésben az igent, vagyis a böjtölést választom.

RÖVID KÖZLEMÉNYEK, KÉRDÉSEK És FELELETEK.