Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről

190

KOVÁTS SÁNDOR

Megjegyzi még Kaulen,1 hogy azt a magától értetődő alapszabályt, miszerint azt a szöveget, a melyet másnak tolmácsolni akar a fordító, mindenek előtt önmagának kell alaposan ismernie és értenie; sajnos, úgymond, sokszor kell tapasztalni, hogy a biblia fordítók ez alapszabályt nem tartották kellőleg szem előtt. Nevezetesen a Vulgáta for- ditói bőven elárulták, hogy egyrészt a Vulgáta latin nyelvét nem ismerték; másrészt a héber és görög eredetit sem ér- tették v. figyelembe nem vették, szóval nem kielégítő ké- szültséggel fogtak e nagy és fontos munkához. Épen azért a következőkben mindenek előtt e szempontból vizsgáljuk meg a Tárkányi-féle fordítást.

Bibliafordításunk a bibliai nyelvészet szempontjából.

Minden fordításnak elemi alapszabálya, első követel- meny a fordítandó nyelv alapos ismerése, ez ellen vétenek, mint hallottuk, az újabb német fordítások, hasonlókép a Tárkányi-féle magyar fordítás. A Sz. István T. tud. és Írod. osztálya azt kívánja, hogy jelentős számú és mérvű tartalmi és nyelvi illetve szövegezési hibája mutattassék ki; nincs ennél könnyebb, csak elő kell venni akármelyik alapos kézi- könyvét a Vulgáta latin nyelvének, és vizsgáljuk meg annak nyomán a magyar bibliát.

Tudvalévő, hogy a Vulgátába egyes részek (1. fentebb) változatlanul vannak átvéve az Italából, de a revideált v. teljesen újra fordított sz. könyvekben is sz. Jeromos szán- dékosan kímélte; hacsak lehetett, megtartotta az Itala sző- vegét, de még önkénytelenül is befolyásolta a rég megszo- kott szöveg. Ámde az Itala latin nyelve nem a classicusok latin nyelve, hanem a közéleti vulgär latin; azonfelül tele hebraismussal (i. m. p. 8—5.)

A Vulgáta latin nyelve sajátosságai felismerésének for- rásai:1) 1. a vulgär latinság szótára, nyelv- és mondattana,

2. a sz. Jeromos korabeli Íróktól használt latin nyelv, 3. a bibliai héber és görög nyelv, mivel ezek erősen befolyásol1 L. Kirchenlexikou, id. h.