Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Rónai István: A vallástalanságnak alapokai
140 RÓNAI ISTVÁN mint szenvedély elől senkisem zárkózhatik el, amelyet azon- ban, mint erényt, el lehet dobni magunktól épen az emberi természet gyengeségének alapján. S ezzel az in objecto felvethető ellentét mint szappan- buborék megsemmisül. Mert az emberi természet más-más szempontjából vizsgálva a dolgot, az embert bölcseletileg véve vallásosnak s esetleg praktice vallástalannak is mond- hatjuk; és viszont a vallásnak kettős szempontját véve figyelembe — azt az emberi természet lényeges tulajdona- mák vagy csak esetleges tökéletesedésének deklarálhatjuk. S most vigyük tovább vizsgálódásaink fonalát. Lép- jünk be az emberi természet szentélyébe s kutassuk azokat az alap-tényezőket, amelyek a vallásnak mint erénynek iitjá- ban állanak, s a vallástalanságnak alap-okait képezik. Homo est animal rationale. Az ember eszes állat. Ez a philosofiának — szent Ágoston után •— az emberről adott legtökéletesebb definiti ója. E szerint az emberi természet két fő — egy szellemi és egy anyagi — tényezőnek összehatásából áll. Az, a szellemi rész, az embert magasabb eredetére és rendeltetésére figyelmezteti; — ez — az anyagi - határt szab az emberi szel- lem kevélységének. Az az ég felé ragad ; ez a porba ránt. Az azt mondja az embernek: rázd le a test nyűgét, sza- kítsd szét korlátáidat; ez azt súgja: Ember, por vagy. י- s porrá leszesz. Ügy látszik, mintha az embert alkotó e két elem, — az anyagi és a szellemi — egymás hivatásának útjában állanának, s e két tényező mégis szorosan egymásra van utalva; sőt egy tökéletes, befejezett egészet alkot, amely nem kevósbbé bizonyít az Isten végtelen hatalma, bölcse- sége és tökéletessége mellett, mint akár maga a nagy tér- mészet összes színpompájával és harmonikus szépségével együtt. Kétségtelen bizonyítéka ez egyrészt annak a nagy erkölcsi katasztrófának, mely a szentírás tanúsága szerint, az embernek lelki és testi állapotát megzavarta, másrészt az .isteni jóságnak, mely azt végtelen irgalommal helyreállította. Ez az ember. Lélek és test. Végeredményében ugyan-