Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN.

91'

földi uralkodónak, ki jelvényét a pogány templomok helyébe •• tűzi s lesz a pogány Rómából a keresztény világ Rómája.

így változik a római jog is át összes institúcióival s lesz anyajog. A keresztény házassági jog összes institúcióin kívül jogi alapját a római jogban bírja, mit bebizonyítani lesz értekezésem folytatásának hivatása.

A házasság jogi eredményei a keresztény j o g b a n.

A házasság a legbensőbb életközösség, ezért erre nézve különféle jogok és kötelmek állanak fenn; e jogok és kötelmek részint világi, részint egyházi törvényeken alapulnak, de mind- annyiját a római házassági jogban is fellelhetjük, egynéhány speciális keresztény intézkedést kivéve. Ily intézkedések:

1. A házasfelek kötelezvék együtt élni. Ezt a római jogban kifejezi a »consortium omnis vitae, divini humanique iuris communicatio«, amint ezt a megfelelő helyen bizony!- tottuk. Ezt elrendeli az egyházi jog, ebből folyik az 1687. évi XI. te. alapján örökösödési joguk. Ebből kifolyólag úgy a keresztény, mint a római jog. tanítása szerint.

2. Kötelezvék a kölcsönös hűségre. Itt a római jog több szabadságot engedett a férfinak, mint a nőnek; az egyházjog mindkét házasfelet egyenlőnek tekinti s ha a férfi ágyast tart, házasságtörés vétségében elmarasztalja.

8. Kölcsönösen tartoznak egymásnak megadni a debi- tűm conjugalét mindkét jog; szerint.

4. A házvezetés gondja a férfit illeti meg. 0 ügyel fel a házirend és személyekre a H. t. I. r. 29., 30., 67. és 98. címei szerint.

5. A nő férjének nevét viseli, rangjában osztozik, az ifjabb jog szerint megölt férjének vérdiját kérheti az 1723.

XI. te. alapján.

Ezenkívül a római és modern jog szerint a férj nejét védi bíróság előtt, ő a törvényes képviselője, egymás ellen tanúságra nem kötelezhetők, tartoznak egymást kölcsönösen, ápolni. Kölcsönösen megígérik egymás alimentációját s azt. hogy gyermekeik nevelésére kölcsönösen befolynak.