Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Drágos Gyula: Imáink magyarításához
785 atyánk«, kinek lényeges tulajdonsága, hogy égi légy a keleti nyelvek szokása szerint, melyek minőségi mellék- nevet úgy képeznek, hogy a minőségű főnevet ban-ben-nel látják el. így a XVII-ik században Kómában kiadott négy evangélium fordításában ezt a mondatot »qui es in coelis« igy olvassuk: »Sebas samaim« Ezt a jelentőséget pedig nem fejti ki a lakozol ige. De eltekintve ettől, a lakozol ige nem jelent biztos feltétlen jelenlétet azon a helyen, melyben lakásról beszé- lünk, mert lehet, hogy épp abban a pillanatban nincs jelen lakóhelyén. De szent Tamás szerint az Isten annyiban lakozik valahol és mindenütt, a mennyiben nem korlátoz- tátik valamitől, hanem mindenütt jelen van. Tehát meg- tartandónak vélem a »vagy« igét, annál is inkább, mivel ez látszatra sem zárja ki Istennek másutt való jelenlétét. 2. Szenteljük meg, szenteltessék helyett sem helye- selhető. Igaz, a jó fin nem csak azt kívánja, hogy apja neve dicsőítessék, hanem hogy ő legyen az első azok közül, kik dicsőítsék mindenek felett. Narrabo nomen tuum fra- tribus meis. (Zsolt 33, 13.) Miért is, hogy mi kimutassuk szeretetünket, nem azt kellene mondanunk : Szenteltessék ... hanem: Szenteljem... vagy ha tetszik: Szenteljük meg... De csalódnánk. Igaz, hogy a fiúnak, ki szereti atyját, óhaj- tania kell, hogy ő legyen az, aki mindegyiknél jobban dicsőítse, de ne ez legyen legfőbb óhaja. Mindenek felett azt kell neki kívánnia, hogy apja általa is, meg mások által is dicsőittessék. Először önmaga által a legnagyobb mértékben, ha ennyi adatott neki, ha pedig nem: mások által. Vagy csak mi akarnánk egyedül lenni a világon, kik dicsőítsék Istent, mi az elsők, kik megtérítsük a lelke- két stb. De ez esetben úgy tennénk, mint hajdan a meg- bárdolatlan tanítványok, kik egyedül magok akarták Jézus nevét dicsőíteni: Praeceptor vidimus quemdam in nomine Tuo ejicientem daemonium et prohibuimus eum, qua non sequetur nobiscum. (Luk. 9, 49.) Ne tegyünk így, hanem véssük emlékezetünkbe, mit felelt nekik Jézus: Nolite 50 ,,Hittudományi Folyóirat1896.
