Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Hölszky Károly: A kárhozat örökkévalósága

uek positiv oka. De ha an isteni méltányosságot és irgal- másságot vélne valaki gáncsolhatónak, akkor feleletem ez :

A méltányossá() szorosan csak a büntetés súlyánál jöhet tekintetbe, de nem annak tartamánál; különben méltányos volna valakit egy pillanat alatt elkövetett gyilkosságért egész életére elitélni. Egyet azonban mégis megkíván a méltányosság, azt t. i.. hogy ugyanolyan bűnt megtorló bűn- hödés enyhébb legyen, ha huzamosabb, de súlyosabb, ha rövidebb tartamú. És valóban a tulajdonképeni poena sensust illetőleg a hittudósok azt tartják, hogy az enyhébb, mint- .sem a szigorú, tehát könyörtelen igazságosság kívánná. Potest •dici, quod etiam in eis (se. damualis) misericordia locum habet, in quantum circa condignum puniuntur, — mondja sz. Tamás. (Suppi, qu. 99. a. 2. ad 1.).

Az isteni irgalmasságot nem szabad az igazságosság rovására kiszélesíteni. Tetszett az isteni bölcsességnek in statu viae különösen irgalmasságát gyakorolni a bűnössel szemben, egy időre némileg felfüggesztve az igazságosságot (innét a sok panasz és zúgolódás a kislelkűek részéről), hogy in statu termini igazságossága annál hathatósabban léphessen előtérbe. Ez reánk nézve jobb így. mint megfor- dítva. Mert ha megfordítva volna, mindjárt az első halálos bűn után kellene bűnhődnünk, persze nem e földön, mert ez életnek nincs olyan csapása, mely egy halálos bűnt meg- torolhasson; י tehát azonnal el kellene kárhoznunk. Mit érne nekünk, ha a kárhozatot Isten irgalma enyhítené, hiszen azért mégis csak kárhozat maradna.

Körmöcbánya. Hölszky Károly. I.

I.

Kérdések : 10. Katholikus hitcikkely, hogy Jézus Krisz- tus vére (nem jelképben), realiter (nemcsak erejével), sub- stantialiter (saját lényében) van jelen az Oltáriszentségben és pedig átállagulás (transsúbstantiatio) folytán és így sem in. sem cam. sem sub pane, sem circa panem. Következik-e ebből,