Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

464

vényben még erősebb e szövetség, mert feloldhatatlan. A divini humanique iuris communicatio a szeretet egyesítő ha- talmát, a consensusból folyó együttélést jelenti, s az egyház- jog e qualificatio nélkül törvényes házasságot nem ismer el.

Emellett a római jog figyelemmel volt a házasság céljára, liberorum procreandi causa. A keresztény jog ezen elvet is tökéletesítette, amennyiben első sorban a házasság céljául két személy boldogságát tűzi ki, hogy azok, kik egymást szeretik, egyesüljenek, s ha lehet, a házasság legyen gyümölcsöző; mert a mai társadalom is, minden házasságban a gyermeknemzés és nevelés magasztos kötél- inét látja. Ez mind a házasságszerződés és szentség viszo- nyából származó intézkedés. Ma nem öncél az állam, az egyed joga ép oly szent mint azé, s ha az állam vár is hasznot a házasságból, azt alárendeli az egyedek hasznának, melyet jelen esetben elsőnek ismer el. Rómában a gyermek léte ad virilis jogot az apának, s az anya ez által lesz caput tulajdonossá, de a keresztény jog az apának ezért nem ad semmivel sem több polgári jogot, de a nőt sem gyermekéért, illetve a szülésért tiszteli. A gyermek volt a családi hűség és szeretet záloga, az ma is s ha ezen szempontból veezszük a dolgot, a gyermek a mai társadalmi felfogás szerint is áldás a családra.

Abban azonban eltér a keresztény felfogás a római ogtól, hogy, ha gyermek nem születik, a házasság felbont- jható. Ez a legfényesebb tanúbizonyság a mellett, hogy a keresztény házasság nemcsak szentség jellegével bir, hanem maga szentség. A sacralis jelleg, ha nehezen bár, de változ- tatható épúgy, mint az egyházjog szerint a szentelmények, a szentség azonban eltörölhetetlen jegyet nyom s az örökre fentartandó s felbonthatatlan azért is, mert a keresztény jog a szerződést a szentségtől nem választja el, hanem egybeforrasztja.

A házasságkötés, jogi oldalát tekintve, erkölcsi szerző- dés és ez már kizárja a tisztán világi elemet, s ezért a házasság nem tartozik a világi bíróság elé. A házasság benső, intim viszony, már pedig »de internis non judicat