Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
463 tagjára, mely a termékenyítést ábrázolta, amint egy lóra ültetik. A házassági lakoma, az áldomás jelképe is elmarad- hatatlan volt, amint ezt a szokás is bizonyítja. A keresztény házassági jogot is, mint eló'djét a rómait, a méltányosság elve hatja át, csak míg ebben a »rigor«, a kegyetlen jogszabály a fő, a házasság institntiója csak sacralis jellegű, a keresztény házasság intézményét, illetve ennek lényegét a szentség képezi. Ebben van a keresztény jog főlénye a pogány jog felett. Jézus a házassági institu- tiót fölemeli oda, ahová Isten azt a paradicsomban rendelte. A házasság történelmi fejlődése lépést tart a társadalmi eszmék fejlődésévé! Az istenszobor helyébe a kereszt; az egyéni, testi és állami érdek helyébe a szentség lép. Az eszmék folytonossága a társadalmi modulatiók folytonossága. A keresztény jog két elemet különböztet meg a házas- ságkötésben, a szentséget és az erkölcsi szerződést (pactum morale). Ámde a két elem úgy olvad egybe, mint a test a lélekkel, elválhatatlanok, felbonthatatlanok, amint az egyház tanítja s a trienti zsinatban átkot mond azokra, akik ezt nem hiszik: »si quis dixerit matrimonium non esse unum et proprium ex septem legis evangelicae sacramentis, a Chr. D. institutum, sed a hominibus in Ecclesia inventum., neque gratiam conferre, anathema sit.«1 Ha összehasonlítjuk az egyház tanát Modestinus tani- tásával, tagadhatatlanul sokkal magasztosabb az, mint ez. Ámde jobban vizsgálva a dolgot, a keresztény házasság csírájában nem más, mint amit Modestinus ír.2 A conjunctio, a consortium, a communicatio mind ott van a keresztény házasságban, csakhogy megnemesülve, magasztosan, mert nemcsak jellege sacralis, hanem ő maga a szentség. A con- junctio szellemi kapcsot jelent a római házasságban, de ugyanazt jelenti a keresztényben is: erkölcsi hatalmas kapocs. A consortium Kómában az egész életre kiható sző- vétség, amennyire csak a körülmények engedik, az új tör> Sess. XXIV. doct. de sacr. matr. can. 1. * Dig. XXilT. II. 1.
