Hittudományi Folyóirat 7. (1896)
Dr. Szentes Anzelm: Hitünk tulajdonairól
32 igazi tulajdonképi hit), az értelem magára hagyatva nem elég erős, hogy teljes' meggyőződést hozzon létre, ehhez (a kegyelem segélyén kívül) az akarat közvetetlen parancsa is szükséges; s épen az akaratnak ezen közvetetlen parancsa eszközli a hit szabadságát, mert az akarat meg is tagad- hatja ezt a parancsot. A hitet tehát mint létesítő ok, vagyis mint belső ala- nyi ok, az elmélődő értelem hozza létre; az akarat csak parancsoló! ag hat, tehát mint külső alanyi ok. Eszerint az akarat közvetetlenül nem a hit tényére hat, hanem a hit tényét létrehozó értelemre, s az értelem közvetítésével hat azután a hit tényének létrehozására. A hit tényét létesitő értelemre azonban közvetetlenül ténylegesen hat az akarat minden hitbeli ténynél; az úgynevezett állapotbeli készség (habitus) nem elég az igazi tulaj donképeni hithez. A hit tehát nemcsak azért szabad, mert akaratomtól függ a hit- igazsággal foglalkozni, vagy vele nem törődni; hanem főleg azért, mert a hitigazság megismerése után is akaratomtól függ, vájjon akar-e parancsával tényleg és közvetetlenül hatni az értelemre, vagy nem, s így akarja-e vele a hit tényét létrehozatni, vagy nem. Az első tekintetben (in actu primo) vett szabadság megvan a tudásnál is; a második tekintetben (in actu secundo) vett szabadság csak a hitnél van meg, a tudásnál ez már nincs, nem is lehet; mert a tudás igazi fogalmában benne van az igazság kényszerítő hatása az értelemre, míg ellenben a hitnél a fogalomhoz tartozik ezen kényszerítő hatás hiánya, vagyis a homá- lyosság. Jól megjegyzendő azonban, hogy a hittel mindig együtt jár ugyan a homályosság, de nem ezért a homályos- ságért hiszek, mint már említettem, hanem az értelem előtt határozottan ismeretessé lett nyilatkozó isteni tekintélyért. Epen úgy, mint például Berthier 1 szerint, hogy Karthago valamikor volt, nem azért hiszem, mert nem láttam s így emberi hitre szorulok; hanem azért, mert történelmi bizo- nyítékok, tanúk bizonyítják egykori létezését. 1 Berthier Ord. Praed. De Locis Theologicis.Aug. Taur. 1888.482.1.
