Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Imáink magyarításához

vásái'nap nines a dekalogos szentírási szövegében, de hát a vasárnapot Krisztus TJrunk föltámadása teremtette a kérész- ténységnek, 11a pedig az egyház szombat helyett ezt ünne- pelte, nem volna erőszak téve a szentírás szövegén. Én tehát ez okból nem látom szükségét fölmerülni annak, hogy Ano- nymus középútjára most rálépjünk. Az is csak tetszetős érv, hogy így könnyebb a magyarázat, valamint az is, hogy a gyermek előtt ez ismerős. Én úgy tapasztaltam, hogy a gyermek előbb és jobban ismeri az ünnepet, mint a hetedik napot; az ünnep fogalma alatt nálunk a nyugalom fogalma• rejlik. Ennek gyakorlati alkalmazását a gyermek, úgyszól- ván születésétől fogva látja; a teremtés történetéből kima־ gyarázott hetedik nap jelentéséről a legtöbb csak az iskolá- ban hall először, áz már reá nézve egy gyakorlati életből ismert fogalomnak csak megokolása. Én tehát a hetedik napot, melyet a teremtés történetéből kell kifejteni, semmi- vei sem találom világosabb fogalomnak, mint a gyakorlati életből ismert vasárnapot és ünnepet.

De hát miért van beiktatva ünnep és nem vasárnap ? Ezt megállapítani már a historikusok és nyelvészek dolga lenne. Ha elfogadhatónak tartanók azt az etymologiát, hogy ünnep ־=־ üdvnap vagy szünnap, melyből az sz betű kive- szett, nagyon könnyen dűlőre jöhetnénk, mert akkor meg- találnák a hetedik nap fogalmát is úgy, mint azt a szombat nyugalmában lefektetve tudjuk. De ehhez nem kötöm maga- mat, mert az ilyen etymologiát inkább elmésnek, mint megokolhatónak találom, habár tudom, hogy a napnak nép formája a tájszólásokban uralkodó. Anonymus az ünnepet úgy fogja föl, hogy csak a vasárnapon kívül eső ünnepek jelzésére szolgál; mi pedig nagyobb fogalomkört tulajdoni- tunk neki s tágabb értelemben magába zárja mindazon napokat, melyeken az egyház ünnepelni szokott. A tízpa- rancsban valószínűleg ezen tágasabb értelemben nyert helyet, az anyaszentegyház parancsai között szűkebb értelemben.

Hogy mennyire nem cselekszik helyesen, midőn a szab- hatnak ünneppel való fordítását nem helyesli, kitűnik abból, hogy a negyedik parancsot egészen új mezben jelenteti ,,Hittudományi Folyóirat1896. 21- 321 -