Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Rézbányai József: A nemzeti, tartományi és egyházmegyei zsinatról

253

zsinat is zsinati birálcat jelöljön ki, s az egyesek, vagy egy- házi testületek között fölmerült viszályt, vagy vitás kórdé- seket is ily zsinati itélö bírák (arbitri) élé bocsátandja és általuk dönteti el.

Hasonlókép a javadalmak betöltése kérdését is szóba lehet ezen hozni, hogy ha netán valami földi érdek vagy hiúság, vagy más indító ok folyt volna be azok betöltő- sebe, az többé ne történjék, és a püspök is kérdőre vonassák, hogy azontúl pártatlanul ítéljen.1

5. Kik vehetnek részt a zsinaton ?

Első sorban jogosult erre a püspök, aki maga hívja is egybe a zsinatot s a kinek joga, úgy kötelessége is, hogy a zsinaton részt vegyen.

Utána első sorban jogosult arra, hogy a zsinaton részt vegyen, a káptalan, amely megkívánhatja, hogy különösen és határozottan (expresse) meghivassék.1 2

Meghívandó továbbá minden javadalmas és lelkipász- torkodé pap, hacsak az a szokás nincs érvényben, hogy az egész papság meghivassék. 3

A szerzetesrendek, akiknek élethivatásuk a szemlélő- dós, a zsinat tulajdonképeni (feladata és célja által nem érintetvén, illetve annak körén kívül esvén, itt a meg- hivandók sorába bele nem értendők, főkóp, ha a püspök joghatósága alól ki is vannak véve (exemti), ámbár nem »eo ipso« kell föltennünk, hogy az ily szerzetesek mind ki vannak csakugyan véve a püspök joghatósága alól, amint ezt világosan kifejezte XIV. Benedek pápa de synodo dioe- cesana című irányadó művében, melynek ide vonatkozó helye így hangzik: »Si abbates una cum monasteriis, quae

1 Cone. Trid. sess. 24. 0. 18. de reform. — Barbosa de Officio,

et potestate Episc. Allegat. 93. n. 14—23.

3 Text, in cap. Ultimo, De bis, quae fiunt a Praelatis sine consensu Capit.

8 S. Congreg. Episc. in Aquiiana 31. Maj. 1589. 1. Luc. Perraris- Prompta Biblioth. i. b. n. 27.