Hittudományi Folyóirat 7. (1896)

Dr. Szentes Anzelm: Hitünk tulajdonairól

18

kozzók, amely közös területen a Ilit szintén segítségére és fölvilágosítására szolgál az értelemnek.

Hitünk homályosságára tanít bennünket első sorban maga a Szentirás. így sz. Pál a zsidókhoz írt levelében 1 ezt mondja: »A hit pedig a reménylendő dolgok alapja, a lát- hatatlanok bizonyítása.« Vagyis bizonyosság, meggyőződés a láthatatlan dolgokról. A korintusiakhoz írt első levelében1 2 * így szól: »Most tükör által homályban látunk.« Vagyis a hitben, mint valami tükörben, homályosan látjuk a kinyi- latkoztatott isteni igazságokat. Itt a látni ige annyit jelent, mint értelmünkkel megismerni az igazságot s róla meggyei- ződést szerezni. A korintusiakhoz írt második levélben8 pedig így nyilatkozik az értelemről a hitben: »Fogságra viszünk minden értelmet Krisztus engedelmességére.« Vagyis a hitben meghajol az értelem s engedelmeskedik Krisztus- nak, ki Isten igéjére tanított minket; s bár a mennyből hozott isteni igének belső igaz voltát nem látja be az érte- lem, mégis szívesen hajtja nyakát Krisztus tanításának igájába. Szent Péter is szól második levelében 4 a hit homá- lyosságáról. Az égből adott szózatról és az apostoloknál letéteményezett prófétai beszédről szólván ugyanis ezt mondja az isteni kinyilatkoztatásról: »Jól cselekesztek, figyelmezvén erre, mint homályos helyen világító szövétnekre.« Vagyis ő a hit mezejét az értelemre nézve homályosnak mondja; de e homályos helyen mégis van világító szövetnek, t. i. az isteni kinyilatkoztatás.

Ugyanezt tanítják a szentatyák, az isteni hagyomány megőrzői. így szent Athanáz5 következőleg nyilatkozik a hitről: »Neque enim fides evidenter apparens, fides dici potuerit: verum fides est, quae quod impossibile est in potentia, quod infirmum in virtute, quod passibile in impas- sibilitate, quod corruptibile in incorruptione, quod mortale

1 Zsid. ll, 1.

2 I. Kor. 13, 12.

־ II. Kor. 10, 5.

‘ II. Pét. 1, 19.

5 Adversus Appollinarium. lib. 2. 11. 11.