Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

A szerkesztő megjegyzése Végh Kálmán úr cikkére s Gerely József «Képes Bibliájának» ismertetése

793

nézetem szerint csakis az V. és VI. osztály képezhetne, amennyiben mindkét osztály számára egy úgynevezett «nagy bibliát» óhajtanék Írni és egyik évben tanulnák az ó- s a másikban az új-szövetséget.

Ilyen eljárás után — bizton hiszem — nem fog a kívánt eredmény elmaradni. A gyermek kezében egy oly könyv lesz, melyben nincs fölösleges, hanem elejétől végig sorba minden megtanulandó, a helyi memoria érvényesülésének pedig misem fogja útját állani. Az év végén a gyermek örömmel elmond- hatja: no ezt a könyvet végig tanultam; a hitoktató pedig megszabadul mindenféle önkomponálta beosztás alkalmazásától. A kezdő hitoktatónak nem lesz több évi próbálgatásra szűk- sége, míg végre megállapodik, hogy melyik osztályban mit vegyen föl és mit hagyjon ki».

Gerely «Kis Képes Bibiiá»-jában nagy gondot fordított arra, hogy nyelvezete magyaros, hibátlan, gördülékeny és kellemes, előadása pedig egyszerű, keresetlen s a gyermekek felfogásához mért legyen.

E mellett müvéhez finom papirt s gyönyörű illusztrációkat adott, úgy, hogy e tankönyv, midó'n a szerző finom ízlését hirdeti, már külső megjelenésében is alkalmas arra, hogy a benne tárgyalt magasztos eseményeket és történeteket a gyér- mekkel megkedveltesse.

Az én véleményem szerint a Gerely-féle biblia az ő szép, gondos nyelvezetével, gyakorlatias berendezésével, könnyű áttekinthetőségével, kitűnő rendszerével, kifogástalan külső kiállításával s ízléses, szemléltető képeivel -— a jövő elemi bibliája, a magyar észjárásnak egy kiváló terméke, melynek párját a külföldön is hiába keressük.

Mutatványul álljon itt belőle néhány részlet:

5.

1. Káin és Ábel. — A paradicsomból kiűzött emberek magukra voltak hagyatva. Nehéz, fáradságos munkával kellett maguknak ételt, ruhát szerezniük és lakóhelyet készíteniük.

Az első emberpárnak sok gyermeke volt. A legidősebb