Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

70

tina éjszaki részeiben csak aramul beszéltek. Valószínű, hogy a Targumok vagyis a Szentírás aram fordításainak használata ez időben lett általánossá, és hogy az aram nyelvet már egyes liturgiái formáknál is használni kezdték.

Ezek alapján Neubauer igen valószínűnek, csaknem bizo- nyosnak tartja, hogy Jézus korában miként az ezt közvetetle- nül megelőzött korban:

1. a zsidók nagyobb része Jeruzsálemben és talán Júdea legnagyobb részében társalkodási nyelvül hébert, illetve mo- dernizált újhébert és egy tisztább aram diálektust használt;

2. hogy a galileaiak és a szomszéd tartományokból beván- dorlott zsidók kizárólag saját nyelvüket használták, mely tér- mészetesen közel állott az aramhoz;. ezen kivül pedig még legfölebb néhány általánosan használt héber kifejezést, köz- mondást és imát értettek ;

3. a kicsiny zsidó-görög gyarmat és néhány előkelő egyén értette és beszélte a görögöt is, mely azonban inkább zsidó- görög zsárgón volt, mint tiszta görög nyelv.

Legújabban Dilloo az amszterdámi protestáns «szabad egye- tem» volt rektora, 1885-ben tartott beszédében1 a Delitzsch Ferenc által 1883-ban fölállított hipotézissel szemben, mely szerint Jézus és apostolai a héber szent nyelvet használták, ismét az aram mellett nyilatkozik, habár megengedi, hogy néha a görögöt is használhatták, csakhogy nehéz az evange- liumokból meghatározni azon alkalmakat, melyeknél görögül beszéltek.2

1 F. W. J. Dilloo «De moedertaal van onzen Heere Jesus Christus en van zijne apostelen» Rede, gehouden bij het overdragen van het Rectoraat der Vrije Universiteit». Amsterdám, 1885.

1 V. ö. «La Controvers et le Contemporain». Lyon, 1887. 316.—318 old.; «Theologisches Litteraturblatt» Lipcse, 1887. 316.—318. oldal; «Deutsche Litteraturzeitung» Berlin, 1887. 101. sk. old.; «The Jewish Quarterly Rewiew». London, 1887. 144. old.

(Folytatása következik.)

Kalocsa.

Huber Lifót.