Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Végh Kálmán: A hittan tanítása hazánkban

760

2. Ecce virgo concipiet . . . (Is. 7, 14.). Az המלע szó

T : ־

mindenesetre annyi mint virgo, de az is igaz, hogy a héber nyelv e fogalom kifejezésére közönségesen a szokottabb תלותב

T í

szót használja. Concordantiám segélyével megnéztem a héber szöveg mindazon helyeit, hol a Vulgátában virgo (LXX. ■rcxp&svo;) fordul elő, s úgy találtam, hogy 51 eset közül a héberben 49-szer bethúlá, almá pedig csak kétszer található. Sz. Jeromos említi valahol, hogy az almá szó hétszer jö elő a héber sző- vegben (Zádori: Syntagma p. 230.), ha ez igaz, akkor világos volna, hogy a Vulgata, — mely gyakran ott is virgo-1 mond, hol a héber nőt vagy leányt említ (pl. Jerem. siralmaiban többször is) — a háalmá szót öt esetben nem fordítja virgo-\al. Azonban szeretem hinni, hogy vagy sz. Jeromos téved, vagy pedig a háalmá ötször még azon könyvekben fordult elő, melyeknek héber eredetijét sz. Jeromos látta, de az már reánk nézve elveszett (pl. 1. Makk., Sirák, Judit, Tóbiás).

Előre is köszönetemet fejezem ki annak, ki e folyóirat következő számában — talán az esetleg kéznél levő Gesenius Drach Lexicon megtekintése után — szíveskednék értesíteni, vájjon a háalmá előfordul-e kétszernél többször is a héber szövegben.

Körmöcbánya. Hölszky Károly.

A HITTAN TANÍTÁSA HAZÁNKBAN.

Midőn mindenki érezi, aki bármely alakban az elemi és felsőbb tanintézetekben hittanítással foglalkozik, hogy a mai állapotok a tantervek elavulása folytán csak bénító- lag hatnak a hittanítás áldásos kezelésére; azon köteles- ségérzetböl kifolyólag, mely mindenkit, aki úgy tapasz- talja, hogy érdemlegesen hozzá szólhat a dologhoz, tevékeny részvétre szorít, én sem tehetem, hogy ily fontos kérdés tár- gyalásakor igénytelen szavamat fel ne emeljem és a hittanítás különféle ágaiban szerzett szomorú és örvendetes tapasztala