Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
69 oka e nézetváltozásának, annyi tény, hogy az e kérdés körül való vizsgálódásnak evvel egészen más irányt adott. Azóta már nem az képezi a kutatás és vita tárgyát: a görög vagy aram volt-e Jézus anyanyelve, hanem melyik sémi dialektus: a héber-e vagy az aram ? A kérdés tisztázásához nagyban járult hozzá újabban a rabbi-irodalomban nagy jártassággal biró oxfordi tanár, Neubauer Adolf, ki ismételten alaposan kutatott azután: milyen nyelvek dívtak Krisztus idejében Pa- lesztinában. Vizsgálódásainak eredményét két igen érdekes fölolvasásban hozta nyilvánosságra, melyeket 1884. febr. 18-án és máj. 12-én tartott,1 s a következő évben az oxfordi taná rok által kiadott «Studia Biblica» cimü gyűjteményes munká- ban közölt.1 2 Buvárlatai szerint a tényállás a következő. Ezra és Nehemia idejében Júdeábán még általánosan héberül beszél- tek és kiváltképen Jeruzsálemben; a héber nyelv még a M ak- kabeusok idejében sem engedte át egészen az aram dialektus- nak a teret, habár több új szót vett már föl. E kor pénzein nem aram, hanem határozottan héber szóalakokat találunk, habár vannak köztük olyanok is, melyek nem bibliai ere- detüek. Ha már most, így okoskodik Neubauer, az uralkodó a társalgási nyelv abban az időben egy aram dialektus lett volna, nem pedig a héber (új héber), akkor a makkabeusi fejedelmek vagy tisztán bibliai szavakat, vagy aram szavakat nyomattak volna pénzeikre. De mivel sem az egyiket, sem a másikat nem tették, bizonyosra vehető, hogy a köznyelv, legalább Jeruzsálemben és talán egész Júdeábán még a héber volt. E nézetet igazolja a Pirké Abóth, a Peszikta, a Szifré, továbbá a Misna kázuisztikus határozatainak, valamint a To- szifta és Szifrának nyelve. Beszélték azonban e mellett az aramot is; említtetnek templomi edények aram nyelvű felírá- sokkal, habár a görög alfabetum a, ß, y, neveivel is. Palesz1 Ad. Neubauer «On the dialects spoken in Palestine m the time of Christ» Studia Biblica. Essays in Biblicae Archaeology and Cristism, and Kindred Subjects by Members of the University of Oxford, 1885. 39.—74. old. 2 V. ö. a «The Classical Review» c. folyóirat 1887. évi júliusi fűz 194.—197. old. T. K. Abbot által írt recenziót.
