Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret

631

útján. Ha a világnak létét és tökéletességét mérjük, meggyö- zödünk arról, hogy egy olyan lénynek kell léteznie, mely megegyezik azon fogalommal, melyet mi Istenről alkotunk. Ezt méréshez hasonlítottuk, mert úgy járunk el mint annál, t. i. az individuális világot, melyet érzékeinkké ismerünk meg, vizsgáljuk, mint a mérésnél az egyes idomokat mérjük, nem pedig úgy, hogy egy általános tételből kiindulnánk, mely az összes idomokra általában vonatkozik. Tekintély útján ismer- jük Istent, midőn hiszünk benne. A túlvilági szemléletben látni fogjuk Istent színről-színre, látni fogjuk azt is, hogy az máskép nem is lehetséges, mint hogy Isten létezzék; ha soha sem létezett volna világ, Isten úgy is léteznék és pedig azon tökéletességgel, a melylyel bir. Ha az emberek soha sem láttak volna derékszögű háromszöget, Pythagoras tantétele levezethető lett volna az általános tételből; ha Isten látható világot soha sem teremtett volna, hanem csak szellemeket, kik színről-színre látják, ezek ismernék Istent a maga igaz- ságában. Nem magyaráznák a világból — ha ilyen később létre jönne — Isten tökéletességeit, hanem ezen tökéletes- ségekböl a világot, mint az általános tételekből az egyes idomokat.

Ebből azt is látjuk, hogy ezen szemlélet az ismeretnek netovábbja, s így a földi istenismeretnek célja. Mint ilyen egyrészt igazolni fogja mindazt, amit e földön akár a tér- mészetes, akár a természetfölötti ismeret által igaznak tartót- tunk, másrészt pedig megérteti velünk azt, ami a földi ismeret előtt homályban van. A földi ismeret előkészület a túlvilági szemléletre, s ez telje a lehető ismeretnek. Olyan viszonyban áll ezen két ismeret, mint valamely tudománynak előismeretei és maga a tudomány. Aki az előismeretekkel bir, azelőtt magában a tudományban foglalt igazságok még fátyollal van- nak borítva; midőn a tudományt elsajátítja, az előismeretek is fényesebb megvilágításban állnak előtte, mert a mellett, hogy új igazságokat ismer meg a tudomány által, csak most érti meg tulajdonképen az előismeretekben szerzetteket Ezen- fölül látja még azt is, hogy az előismeretek nem voltak fölös- legesek, fáradságát az elért cél által jutalmazva látja. Mind-