Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
620 két vagy sem ? Erre azt feleljük, hogy az értelem közvetetlenül, minden species nélkül szemléli Isten lényegét. Ez kiviláglik először abból, hogy a species impressa fölösleges. Mert ez akkor lenne szükséges, ha a szemléletnek tárgya vagy nem léteznék valósággal, vagy nem lenne eléggé az értelem előtt megjelenítve, vagy nem egészen értelmi anyagi voltánál fogva. Csakhogy Istenről ezeket nem mond- hatjuk, mert Isten nemcsak hogy valóban létezik, hanem maga a lét; továbbá a boldogok lelkei egyesülnek Istennel, tehát kellően van jelen. De azt sem mondhatjuk, hogy az isteni lényeg nem egészen értelmi tárgy, — mert Isten szellem. A species impressa nem is lehetséges, mert a tárgy lényegé- nek képe. Isten lényege végtelen, s a róla alkotott képnek a végtelen fölfogásának alapján kell származnia; a véges lény azonban amint nem képes a végtelent fölfogni, épen úgy kép- télén azt a maga végtelenségében elképzelni. A species impressa lehetetlenségéből következik az expressának a lehetetlensége ; mert az expressa az előbbinek alapján jöhet csak létre. De fölösleges is, mert az expressának célja, hogy a dolog tény- leg (actu) megértessék t. i. az által, hogy a kép az értelemmel egyesül; ezt azonban az isteni lényeg önmaga által viszi végbe, mert egyesül az értelemmel. Nem lehet itt ellenvetni, hogy a szemlélet az értelemnek vitalis cselekvése s következőleg eredménynyel kell bírnia, mely a species expressában áll. Mert különbséget kell tenni az immanens és az átható cselekvés között, az előbbinek célja az alany tökéletesedése, a másodiké külső eredmény. Midőn a közönséges ismeretnél a már szerzett ideákat szemléljük, semmi új ideát — az ideának ideáját — nem hozunk létre, hanem az egyszer szerzett idea mintegy az értelemnek habi- tusát képezi, mely nélkül nem létezhetik. Isten lényegének szemléleténél is, a tárgy az értelemben van, hogy azt tökéle- tesítse mintegy habitus; és nincs úgy az értelem előtt, hogy folyton fogalmat alkosson róla. Látjuk tehát, hogy a természet- fölötti szemlélet ezen tekintetben is közvetetlen, úgy hogy köz- vetetlenebb az isteni lényeg az értelemre nézve, mint amilyen közvetetlen a látott tárgy a szemre nézve.
