Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
604 kinyilatkoztatás el nem jutott, vannak sokan, kik természetes módon sem ismerik Isten létét, de természetfölöttin sem, és vannak olyanok, kik természetes módon megismerik Isten létét, de természetfölötti ismerettel nem bírnak róla. Az első csoportba tartoznak az atheisták, akikről már fönnebb is szó volt; ezek tagadják, hogy Isten létét természetes módon lehet megismerni, s midőn Isten közvetetlenül szól hozzájuk, nem hiszik, hogy ez az ö szava, hogy ö létezik. Hol keressük ezen ténynek okait? Ezeknél először is a megkivántató természetes ismeret- nek hiányában. Mert habár az Isten most is ismétli folyton azt az anyaszentegyház által, amit egykoron közvetetlenül mon- dőlt, habár naponként szolgáltat bizonyítékokat a mellett, hogy amit az anyaszentegyház tanít, az ö szava; mégis, hogy valaki ezt elismerje, — ha nem is okvetetlenül szükséges az, hogy természetes módon tudja, hogy van Isten — szükséges, hogy tudja, hogy Isten létezhetik. Mert aki lehetetlennek tartja Isten létét, lehetetlennek kell tartania azt is. hogy kinyilat- koztatja magát s következőleg nem is hihet benne. Aki lehe- tétlennek tartja például azt, hogy a gőz terhet képes moz- gatni, az nem fogja senkinek hinni, hogy van olyan gép, melyet a gőz mozgat; sőt, ha saját szemeivel látja is a gépet, mégis kételkedni fog a tényállás felöl. Márpedig az atheisták lehetetlennek mondják Isten létét, érveket hoznak föl annak képtelensége mellett. Hogyan ismerhetnék el tehát azt, hogy természetfölötti kinyilatkoztatás lehetséges s hogyan hihetnének ennek alapján Isten létében? ! Ez az értelmi ok; de van ennek erkölcsi oka is. Amint a természetes ismeretnél mondtuk, hogy az isten- tagadók azért nem ismerik az Istent, mert nem akarják, ugyanazt ismételjük itt is, és pedig hatványozott érvénynyel, mert a hit szabadabb mint az ismeret. Az értelem világa el- nyomható az akarat által vagy úgy, hogy az ember nem akarja igaznak elismerni azt, amit az értelem igaznak ismer meg, mert az akaratát vágyai teljesítésében akadályozná; vagy úgy, hogy az akarat a gonosz hajlamokat követve oly gondolatvilágot teremt az értelem számára, mely az istenisme-
