Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Mihálovics Ede: Természetes és természetfölötti istenismeret
605 retre föl nem emelkedhetek, mert a látóhatár, melyben mozog, nagyon alantas és szűk. A természetfölötti ismeretben pedig a malasztnak világa kioltható az akarat által, még mielőtt jótékony hatását éreztetné. Aki már a természetnek jóhoz vezető adományát elveti, az már eleve képtelenné tette értei- mét és akaratát arra, hogy a természetfölötti világosság által vezettessék. Isten mindenkinek ad elegendő malasztot, hogy higyen, de a természetes akarattól függ, vájjon a malaszt fénye növekedhetik-e annyira, hogy világánál az igazat lássuk. A malasztnak ellenállhat az ember szabadabban, mint az értelemnek vagy érzéknek. Aki tehát már az értelemnek is ellentáll, — miáltal ellentmondásba jut önmagával, — annál inkább fog ellenállni a malasztnak, mely nem képezi termé- szetének alkotórészét, hanem kívülről befolyásolja úgy értei- mét mint akaratát. Ez az oka annak, hogy akiknek legnagyobb szükségük van a kinyilatkoztatásra, mert természetes istenis- merettel nem birnak, azok legtávolabb állnak Isten létének természetfölötti ismeretétől is. Említést tettünk még olyanokról, akik Isten létének tér- mészetes ismeretével birnak ugyan, de a természetfölöttit nélkülözik, azaz nem hisznek Istenben. Ezek nem atheisták, hanem hitetlenek. Hogyan magyarázhatjuk ezen jelenséget ? — Ez is ismerethiányon alapszik. Mert habár ezek megismerik, hogy van Isten, még sem tudják, milyen az Isten, mert tagad- ják, hogy természetfölötti módon kinyilatkoztathatja magát, vagy ha ezt elismerik, nem tudják, hogy ez valóban meg is történt. Aki tagadja a természetfölötti kinyilatkoztatásnak lehet-• ségét, ledöntötte azt az alapot, melyen a hit felépült, mert elejti a tárgyat, melyet hinni kellene. Hasonló helyzetben van az, aki a kinyilatkoztatásnak megtörténtét tagadja vagy két- ségbe vonja. Ha ugyanis a természetfölötti ismeret olyan ismeret, melynek forrása a természetfölötti kinyilatkoztatás vagyis Isten- nek közvetetlen jelentkezése, akkor az, akinek ezen tényről nincsen tudomása, nem tarthatja ennek alapján azt igaznak, hogy Isten létezik, azaz nem hihet Istent. Látjuk, hogy a hitetlenek és istentagadók között az a különbség, hogy míg ezen utóbbiak az istenismerelnek teljes
