Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Gerely József: Sión
38 Aelia1 már nem volt többé Palesztina fővárosa — e mél- tóság Cezareára szállott — hanem egy egyszerű római kolónia. Nagysága és alakja megváltozott Északi falai nagyjában követ- ték a II. Agrippa által Krisztus halála után egy évtizeddel megkezdett «harmadik» falat, míg délen az Új-Sión nagy része és az egész Ofel a falakon kívül maradt. És ez nagyon termé- szetes, mert míg a város északi részein a Bezeta, Gareb magas- laton a talaj egyenletesebb, építkezésre alkalmasabb, mint előváros-terület annak idején kevésbé népes s következőleg házakkal kevésbé zsúfolt, téresebb volt, addig a déli rész, a város ős területe, kevésbbé egyenletes, mint afféle belváros épü- letekkel, illetve most már azoknak romjaival túlzsúfolva — az építkezésekre alkalmatlannak bizonyult. A zsidók kiüzettek a városból és nem volt szabad többé kapuin belépniük,1 2 mely tilalom nagyjában még sz. Jeromos idejében is fennállott. 3 A keresztények közül is csak a pogány- megtértek lettek megtűrve, míg a zsidóból lett keresztények, kiket akkoriban még nem igen tudtak a zsidóktól megkülön- böztetni, a zsidók sorsát osztották. Ez a tilalom kérdésünkben fontos szerepet játszik és magyarázatát is fogja adni a tör- tént névcseréknek. A véres, nehéz napok elmúltával, a szenvedélyek lecsilla- podása után ugyanis az ö szent városukért még mindig lel- kesülö zsidók, sőt zsidó-keresztények lassan-lassan visszaszál- lingóztak Jeruzsálem környékére. Eleinte kieszközölték, hogy jó borravalóért legalább egyszer egy évben, a templom pusz- tulásának napján, meg lett nekik engedve a városba bemenni, «ut ruinam suae eis flere liceat civitatis» mint sz. Jeromos írja; és ezzel az első lépés meg volt téve. A látogatások hova- tovább mind gyakoribbak s tömegesebbek lettek, mialatt a szintoly gyakori borravalók a római katonák elnézését voltak hivatva állandósítani. És ez az elnézés csakugyan mind ked- vpzöbb lett, úgy, hogy az eleinte még Aelia környékére sem 1 L. róla bővebbet Germer-Durand fejtegetésében (Revue Biblique I. 369—386. 1.). 2 L. Schürer i. m. 584. 1. 125. jegyz. 3 Hieron״ Comment, ad Sophon. 1, 15. sg.
