Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

374■

démiák. A tiberiászinak legnagyobb virágzási kora Kr. u. 230-ig tartott, amikor legnagyobb dísze rabbi Júda, a szent, meg- halt, két legjelesebb tanítványa Rab és Sámuel pedig Babi- léniába ment át. Ezentúl főként az Eafrát mellett, Szóra-, Pumbeditha- és Nehardeában virágoztak a zsidó akadémiák, melyekre a palesztínaiak mindig féltékeny szemmel néz- tek.1 Ezen akadémiákból rengeteg számú tudós került ki, akik a hébert gondosan ápolták, úgy hogy ebben az időben a zsidóknak csaknem negyedrésze írástudó volt, s a héber nyelvnek tudósaiban való további életét bátran a Kr. u. ható- dik századig kisérhetjük, amikor a babiloni Talmúd kodifi- kálódott. — Sz. Jeromos is a negyedik században palesztínai zsidó tudósoktól tanulta a héber és aram nyelvet.

A Kr. utáni második században nem hiányoztak olyan törekvések sem, hogy a szurszít (a palesztínai aramot) kikü- szöböljék Palesztinából és ismét a hébert emeljék népnyelvvé, ami némileg még Babilóniára is kiterjedt. így a Talmúd sze- rint rabbi Júda (megh. 190 körül) a Misna gyűjtőjének házá- ban csak héberül beszéltek.2 Rabbi Meir, ki szintén a máso- dik században élt, így okoskodik: «Ki Palesztinában lakik és a szent nyelven beszél, .... az bizonyos lehet, hogy a túl- világ fia» (azaz üdvözül).2 Kortársa rabbi Jósé (150 körül) pedig következőképen nyilatkozik: «Palesztinában szír (aram) a nyelv. Miért? Vagy a szent nyelven, vagy görögül kellene

1 Ezeknek a főiskoláknak (,לנבר יתב שרדמ 'S ,תובישי) tanaT ל •• T TT“ • :

rai יבר címet viseltek, melyet Jézusnak is adtak tanítyányai. Elül- járói vagy rektorai שאר, הבישיה (savptáfr^a׳.); a tanulók pedig םידימלת vagy ידימלת םימכח neveztettek; a kiképzett törvénytudók םימכה

• T ־ ־ ־:־•••- T ־:

(doctores), vagy םירבח (socii, collegae) nevet viseltek A műveletlen, tanulatlan, a törvényben oktatást nem nyert népet םע ץראה (Ján. 7,

49. 5 0/70- b u.íj Y:v׳őrí/,ov 07ד vófxov) nevezték.

2 V. ö. Ros hassaná 26, 2.

3 Jer. Sabbath, halacha III. és Sekalim III. :

לב" ימ אוהש עובק ץראב לארשי רבדמו ןושלב שדקה ... אהי רשובמ ןבש םלועה אבה ".אוה