Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

366

Ezek előrebocsátása után lássuk, miként jutott az eredeti- leg héber ajkú Izrael az aram nyelvnek birtokába ? Nem egy- szerre, nem hirtelen, hanem a viszonyok különös, sajátszerü és fokozatos alakulása következtében lett az aram Izrael má- sodik anyanyelve.1

Tulajdonképeni hazája e nyelvnek, mely az aram nyelv- családnak nyugati dialektusa,1 2 a felső Eufráttól és Földközi- tengertől Damaszkusz déli és délnyugati vidékéig, tehát közvet- lenül Izrael éjszaki határáig terjedő földterület.

Nem ütközhetünk meg tehát azon, ha azt tapasztaljuk, hogy e töszomszéd aram dialektus már a babiloni fogság előtti közvetlen századokban is gyakorolt némi befolyást a pa- lesztínaiak héber nyelvére, amint az e korban élt szentírók müveinek nyelvezetéből kitűnik, mely itt-ott aramaizmusokkal van átszőve. E befolyás bizonyára még érezhetőbb volt a tár- salgási nyelven. Az aramnak határozottabb befolyására azon- ban az Izraelitáknak 722-ben történt deportációja egyengető az

1 V. ö. W. Gesenius «Geschichte der hebräischen Sprache und Schrift.» Lipcse,1815.—E. Kautzsch «Grammatik d. B.-Aram.» 1.—21. old.— E. Schürer «Geschichte des jüdischen Volkes im Zeitalter Jesu Christi» 2. kiad. Lipcse, 1886. 8. sk. old. — Fr. Kaulen «Einleitung in die Heilige Schrift.» 3. kiad. Freiburg im Br. 1890 55. sk. 110. sk. old. — Winer- Fischer «Chaldäische Grammatik für Bibel und Targum» 3. kiad. Lipcse, 1882. 1,—24 old.

2 Teljes tájékozódhatás okáért adjuk itt a sémi, vagyis a Sémtöl származott legtöbb nép, sőt a Chámtól származott kánaániták által is haszált nyelveknek legújabb fölosztasát: I. A délsémi ág, melyhez tar- toznak az arab és ethiops nyelvek. II. A középsémi vagy kánaáni ág; ehhez tartozik az Ószövetség héber nyelve az újhéberrel (miként ez a Misnában előttünk fekszik) és a rabbik nyelvével, továbbá a főniciai nyelv a púnnal Karthágóban és gyarmatain. III. Az éjszaksémi vagy aram ág; ez két csoportra oszlik: keleti és nyugati aram nyelvekre. A keleti csoporthoz tartozik a szír (később a keresztény szírek irodalmi nyelve) ennek zsidó alakjával: a babiloni Gemárá nyelvével; és valószínűleg a még eddigelé kevésbbé ismert asszír, babiloni ékiratok nyelve is. A nyu- gáti csoporthoz tartozik: a palesztínai aram, mely főként az Ószövetség egyes részleteiben, a Targumokban és a palesztínai vagy jeruzsálemi Gemárában maradt fönn. V. ö. W. Gesesius «Hebräische Grammatik» völlig umgearbeitet von E Kautzsch, 25. kiad. Lipcse, 1889. 2. 3. old.