Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

365

mestereinek tudandó be hibául. A tévedés különben onnan eredt, hogy Dán. 2, 4. a káldok1 ezen a nyelven beszéltek Nabukodonozorhoz, s innét azt következtették, hogy az az ö nyelvük volt, aminek helytelensége Ezdr. I. 4, 7.-böl könnyen kimutatható. Miként az □ימרא és םידשכ két külön nép

volt, úgy nyelvük is két különböző nyelv volt, habár hasonlítani hasonlíthatott is egymáshoz. És a Szentírás csakugyan mindig meg is különbözteti e kettőt egymástól, t. i. a ןושלל םידשכ

a káldok nyelvét (Dán. 1, 4.), mely a tudósok osztályának titkos szent nyelve volt, a ל ןושל תימלא az aram nyelvtől

(Kir. IV. 18, 26. íz. 36, 11.). A LXX-ban az helyett

• T ־:

rendesen Xup1׳r׳u áll, amit a Vulgáta is «syriace»־vel fordít. És valóban az Ószövetség aram részleteinek nyelve oly közel rokon a szírrel, hogy alig lehet azt külön nyelvnek mondani, hanem csak más dialektusnak. A Krisztus utáni időben azon- ban, midőn az varam» szó lassankint a «pogány» (= ethnicus, gentilis) szóval lett egyjelentésü, a zsidók is és a keresztények is az «aram» helyett «szír»-t, (*סרוס) kezdtek használni, kivéve a babilóni zsidókat, kiknél legalább a nyelv számára megmaradt továbbra is a אנשיל ('אמלא של1| ימרא kifejezés.

1 A káldok = kaszdok (héb. י 3זשיים aram. ‘33אד • gör. XaXSaiot)

a Szentírásban Sineárnak (valószinüleg azonos a babyloni Szumérrel) és Kaldeának (asszír. Kaldi vagy Mat-Kaldu) nevezett területnek, vagyis az Eufrát és Tigris déli folyamvidékének voltak eredetileg lakói. Minden- esetre sémiták voltak, habár nevük akkád eredetű. Az aszírok által le- gyözetvén, Babilónia déli részére telepíttettek. Itt a tudományosságnak ök lettek képviselői. A Kr. e. hetedik században annyira elhatalmasod- tak, hogy Nabopalasszar 604-ben kaid dinasztiát alapított, mely 538־ig uralkodott, midőn Kyrosz utolsó királyát Nabonetoszt trónjától megfosztá. Midőn a káldok így a babilónok fölé kerekedtek, Babilónia Kaldeának neveztetett, s az egész nép, legalább a zsidóknál (Kir. IV. 25, 4. Ezek. 11, 24. Dán. 5, 30.) róluk az új «Kaid>1 nevet nyerte. Csak ilyen élte- lemben van némileg igazolva a «Kaid» szónak használata az «aram» nyelv jelzésére.