Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

364

III.

Mielőtt az aram nyelv ismertetésébe és történelmi viszo- nvainak vázolásába bocsátkoznánk, szükségesnek tartjuk, hogy annak elnevezéséről, egyet-mást röviden elmondjunk, annál is inkább, mert e tekintetben a negyedik századtól a mai napig valóságos zűrzavar uralkodik.!

Az Újszövetségben e nyelv így neveztetik: ■r\ éßpaci; Sio&sxto; (Ap. cs. 21. 40. 22, 2. 26, 14.), vagy éfyaXvzí (Ján. 5, 2. 19,

13. 17, 20.), habár e kifejezések másutt az óhéber nyelv jelzésére is használtatnak. Az ó-hébert jelenti bizonyára Jel. 9, 11.; talán Ján. 19, 20. és Jel. 16, 16. is. Kétes azonban a r, Ißpai; SiáXszTOí az Ap. cs. 21. 40. és 22, 2., valamint 26,

14. -ben, hol ó-héber is, aram is érthető alatta. Fláviusz József

is az ó-hébert és korának aram nyelvét egyként a «héber» szóval jelzi. A Gemárá több helyütt |1של =

Gupivrí) vagyis szír nyelvnek nevezi, a Misnapedig של1ל תימרא

זד ״ I :

׳ל ימרא vagyis aramnak. Vannak még egyéb nevei is a

Talmúdban, így neveztetik ןושל תלדה "a műveletlenek

nyelvének», vagy ןושל לוה «profán nyelvnek», mint a társalgás nyelve, ellentétben a héber szent nyelvvel. ןושל ה5שך|

aramul ׳ • ?שיל אשדולS'z. Jeromos óta helytelenül háld

(= kaszd) nyelvnek neveztetik még olyanoktól is, kik külön- ben annak helytelenségéről meg vannak győződve. Sz. Jeromos u. i. contra Pelagianos III. 2. azt írja: «evangelum juxta Hebraeos chaldaico-syroque sermone» van írva. Azonban maga a protestáns Kautzsch is 1 2 kérdésesnek tartja, vájjon e téves elnevezés Jeromosnak-e, vagy inkább már az ö zsidó tanító1 V. ö. E. Kautzsch «Grammatik des Biblisch-Aramäischen» id. m. 17. sk. old. —O. Dalman «Grammat. des jüdisch-palästinischen Aramäisch» id. m. 1. sk. old.

2 «Grammatik des Biblisch-Aramäi?chen» id. m. 18. old.