Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
359 Fá0wa Máté 5, 22. és m. = D3ÍT5 (héb. 2יג |ך3ו = binT * ... nom-YÖlgy). A mem a szó végén el van vetve; így lett Mar- jam-ból is Mária. roiyo&ä Máté 27, 33. és m. = אתלוגלוג vagy אתלגלג T : : ־:־:•. ami emfatikus statusa lehetne £1מאלנלג־^ (héb. תלגלג) = T : : ״. V : *. koponya, koponyahely, A második lámed a görög átírásban ki van vetve, hihetőleg azért, hogy két egymásmelletti szótag hasonló végződése kikerültessék. ’ FaojI, sWt, Xsp.á sxßxzTotvi Máté 27, 46. Márknál 15, 34. pedig sXw t, ki cui, Xau.á aaßxydavi = יגת pS$ יתלא *תלא אמל = «én Istenem ! én Istenem ! miért hagytál el engem ?» Krisztus Urunk a keresztfán kimondhatatlan testi kín és a legiszonyúbb lelki gyötrelem közt a zsoltáros 1 szavaival sóhajt föl, melye- két azonban aram nyelven ejt ki. Az első szavak ugyan tisz- tán aramul így hangzanak: ץףלא , Elahi, miből azonban a • T VJ héber ikernyelv !דלאך]£«^ befolyásából lett יתלא • ’Eoipxdá Márk 7, 34. חתפתא = nyiljö.1 meg, vagyis a חתפ ige ethpaal alakjának parancsolója. 0wp.x; Máté 10, 3. és m. = אמואת, héber. םאת = iker. ’ItkoC és 171000׳? Máté 1, 1. és m. = ןיי ן• , ami rövidítése a héber עושי -nek, melynek teljes alakja עלןןעךהי = Jebóva a szabadítás, Jehóva az üdv. Krisztus Urunk személyében e név jelentése tökéletesen megvalósult.2 ’Ius־/! Máté 27, 56. és m. ’Icoafi; (= י1םי > ami szintén 1 A 22. zsoltár 1. versében az eredeti héber szöveg így hangzik : ילא ילא המל ינתבזע • Az alekszandriai kódekszben Máténál r/!, f[ki • T : T T ........... á ll, ami ילא -nek felel meg s ez aramnak ép úgy vehető mint hébernek. 1A Talmud is !)tiT-nak nevezi Üdvözítőnket, kinek egyéb talmudikus neveit valamint a Talmúdban róla szóló összes adatokat eredeti szöveg- ben, fordításban és magyarázattal lásd H. Laibl — G. Dalman érdekes és tanulságos füzetében «Jesus Christus im Thalmud״ Berlin, 1891.