Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről
356 sémi elemeket röviden «hebraizmus»-nak szokás nevezni, habár legnagyobbrészt az aramból, Palesztina akkori köznyelvéböl származnak.1 Tehát görög irataik is a mellett tanúskodnak, hogy anyanyelvűk nem a görög, hanem az aram volt.2 Hogy pedig miért használták épen a görög nyelvet, nem pedig a hébert vagy aramot, ennek oka egyrészt az volt, mert az ókori nyelvek közt ez a nyelv volt legjobban kiművelve, és .mint ilyen a keresztény vallás eszméinek és tanításának kifejezésére legalkalmasabb ;2 másrészt, mert ez volt akkor a legismertebb, legelterjedtebb világnyelv, tehát a kereszténység terjesztésére kiválóan alkalmas. Ezekből az okokból használ ták a legrégibb szentatyák és egyházi írók is még a nyuga- ton is a harmadik század elejéig kizárólag a görög nyelvet.4 1 A hellén műveltséggel biró sz, íróknál (sz. Pálnál, sz. Lukácsnál, sőt sz. Jánosnál is, ki Efezusnak, a prokonzuláris Ázsia főhelyének volt püspöke) ritkábban fordulnak elő hebraizmusok illetőleg aramaizmusok, mint a tulajdonképeni Palesztináiknál (sz. Márknál, sz. Péternél és sz. Máté görög fordításában, mely utóbbiban azok a héber vagy aram ere- detiböl is kimagyarázhatók.) 2 Az Újszövetség görög nyelvére nézve v. ö. G. B. Winer kimerítő munkáját ״Grammatik des neutestamentlichen Sprachidioms» 3. kiad. Lipcse, 1830. Különösen a 27.—35. old. «Hebräisch-aramäisches Calorit der N. T. Diction» Legújabban nálunk Engelsz J. írt az Újsz. görög nyelvéről a «Hittudományi Folyóirat)) 1890. és köv. évfoly. Megjelent külön lenyomatban is. 3 «A héber nyelv nem volt elég alkalmas arra, hogy a keresztény- ség egyetemes vallásának eszköze legyen. Mert mint minden sémi nyelv, nagyon szegényes és túlságos individualis-nemzeti jellegű volt. Azon felül nagyon határozatlan, s tudományos és elvont vizsgálódásokra nem használták, Használhatatlanságáról elég bizonyítékot nyújtanak a későbbi kabbalisták, kiknek a legtarkább képeket kellett használniok, hogy gondolataikat csak nagyjából kifejezhessék. Hogy pedig a szír és különö- sen az arab nyelv később a tudományos használatra is alkalmassá lön, ez csak a görög nyelv döntő befolyásának tulajdonítható ; minthogy a mohamedán arabok magukat és nyelvöket a tudományra nézve a görög irodalmon képezték.» V. ö. Alzog J. «A Patrologia Kézikönyve» id. m. I. k. 17. 18. old. 4 ״A Gondviselés intézkedését kell abban látnunk, hogy a kérész- ténység előtti ókor két legkiválóbb népének nyelve (latin, görög) az evangélium hirdetése előtt elérte művelődése legfőbb fokát .........Ama k ét ókori nyelv.........a keresztény vallás eszméinek és tanításainak
