Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Huber Lipót: Jézus Krisztusnak és apostolainak nyelvéről

357

Lássuk már most betűrendben azokat a határozottan aram nyelvű töredékeket,1 melyeket az Újszövetség könyvei Krisztus Urunk anyanyelvéböl számunkra eredeti alakjukbam itt-ott kissé görögösítve fentartottak.2

’Aßßä 3 Márk 14, 36. Róm. 8, 15. és Gál. 4, 6. = אבא, ami emfatikus statusa 110בא־■^ = atya.

T

’AzsXXaij.á)׳ (az okszfordi Laud, kódekszben: á/.sXSauá)4

Ap. cs. 1,19.= ל,לה א^ד = vértelek. vérmező. Sz. Lukács T : I

az idézett helyen azt írja, hogy «ama telek az ő nyelvükön (ríj ickoc St׳xXs־/.Tw) Hakeldamának, azaz vérteleknek neveztetett». Sz. Péter az ö beszédében csak ezt monda, hogy « . . . . ama telek Hakeldamának neveztetett», a többit sz Lukács tette hozzá értelmezésképen görög olvasói számára. Mondhatta volna-e azonban sz. Lukács, hogy ama szavak az ö saját nyelvűkifejezésére legalkalmasabb eszközül szolgált, jóllehet az alap tanítások- és ösfogalmaknak, melyek a kereszténység magvát képezték és mint ilyenek a pogányok előtt újak és ismeretlenek voltak, a megfelelő ki- fefejezések ezekben is hiányoztak. S ebben nyilatkozott a keresztény vallás teremtő ereje, a mennyiben gondolatainak megegyező kifejezésére új szókat teremtett, vagy a létezőket új, határozottabb jelentményekkel ruházta föl, így a görögben: otkna, íiTcdaTOjiQ, 71:p4;M710v, óyodusuatoq,

•Ü'eÓtozoc, Ivav&ptuzrvjai;, susyy&t&v, /áptc, au3־r;ptov, ־ajtEivotopooúvr], és a latin- ban : trinitas, redemtio, gratia, sacramentum stb.» V. ö. Alzog J. id. m. 22. 1.

1 Azokat, melyeknél a közvetlen héber eredet kétségtelen, vagy csak valószinü is milyenek pl. allelúja. amen, Bethánia, Galilea, Kafarnaum, korbán, rabbi stb. e jegyzékbe nem vettük fel.

2 V. ö. N. Wiseman «Horae Syriacae s. Commentationes et anecdota ad res vel litteras Syriacas spectantia» Róma, 1828.— J. Levy «Chaldäisches Wörterbuch über Die Targumim und einen grossen Theil des rabbinischen Schriftthums» Lipcse. 1866. 1867.— E. Kautzsch «Grammatik des Biblisch- Aramäischen» Lipcse, 1884. — F. W. J. Dilloo id. m. «De moedertaal.. . .» Amsterdam, 1885. — G. Dalman «Grammatik des jüdisch-palestinischen Aramäisch nach den Idiomen des palästinischen Talmud und Midrasch, des Onkelostargum (Cod. Socini 84.) und der jerusalemischen Targume zum Pentateuch», Lipcse, 1894 ; ez utóbbiban rengeteg utalások a Tál- múdra és a talmudikus irodalomra.

3 Az egyes szavak görögül átírt alakjainál a vatikáni kódeksz szőve- gét követjük, melynek a V. Loch-féle 1862.-Í kiadását használtuk.

4 Az áléinak /-vei való átírása nem okozhat nehézséget, mert ilyen átírásra van analóg példánk : א־ףיס = Sap^X..