Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Irodalmi értesítő

337

kollégiumukban szintén jezsuiták vezetése mellett a hamisítat- lan katholikus jámborságot tanulták és gyakorolták, mely utóbbi körülményre vonatkozólag csak egy példát említek. Pt. Polanco, szent Ignác titkára, egy 1554-ben kelt levelében írja, hogy a Germanicum növendékei, bár a szabályok csak a havi gyónást írják elő, hetenkint járulnak a szent gyónáshoz és áldozás- hoz; ami pedig azon korban a legnagyobb ritkaságok közé tartozott. Épültek is úgy a kardinálisok, mint a római papság a német klerikusok buzgóságán és jámborságán s napról-napra nagyobb érdeklődéssel kisérték az új intézet fejlődését.

Ennek a kollégiumnak nagy jelentősége van a papnevelés terén, ez adta meg a trienti zsinat atyáinak a szemináriumok felállítására az eszmét, melyet 1563 júl. 15-én a XXIII. ülés- ben hozott dekrétummal megvalósítottak; ez a kollégium volt továbbá a model, mely szerint a trienti zsinat jelzett határo- zatát megvalósítani igyekeztek. Maga a pápa az általa felállí- tott Seminarium Romanum számára Laynez által a Collegium Germanicum szabályzatát vétette mintául; ép így Majland nagy érseke, borromaei sz. Károly is a Collegium Germanicumot tanulmányozta s vette példaképül az éiseki tartományában felállítandó szemináriumokhoz.

Hasonló jelentősége van a Collegium Germanicumnak a papnevelés terén, mint volt egykor sz. Ágoston szemináriumá- nak, a bencés kolostori iskoláknak, Chrodegang institutumá- nak :1 új korszakot nyit meg a papnevelés történetében.

II.

Steinhuber a kollégium történetében hat korszakot kü- lönböztet meg, melyeket külső, kedvező vagy kedvezőtlen kö- rülmények határoznak meg.

Az első korszak 1573-ig terjed. A III. Gyula pápa által alapított intézetnek sok nehézséggel kellett megküzdenie a dotáció elégtelensége miatt. Ez okból IV. Pius megengedte,

1 V. ö. cikkemet: A papnevelés története a trienti zsinat előtt. (Hittud. Folyóirat 1891.)

«Hittudományi Folyóirat• 1895

22