Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
336 1551-ben a célból alapította a Collegium Romanum inté- zetet, mely először csak a gimnáziumi tanfolyamot foglalta magában, 1553-ban hozzácsatolta a 3 évi bölcseleti és a 4 évi theologiai kurzusokat is. Ez az intézet lett Rómában a kath. ״ tudományos képzés középpontja, a később alapított legtöbb római kollégium és. szeminárium növendékei ez intézetbe jár- tak előadásokra, melyeket a jezsuita-rend legkitűnőbb tudósai tartottak. 1584-ben már 2107 hallgatója volt e hármas (girnná- ziumi, bölcseleti és theologiai) tanfolyamot felölelő intézetnek. XIII. Gergely fényes palotát emelt a kollégiumnak, homlokza- tán e fölirással: Religioni et bonis artibus. Ugyancsak ő adta meg a filozófiai és theologiai doktorátus jogát a kollégiumnak, mely a bőkezű mecénás után később az Universitas Gregonana nevet nyerte.1 Sz. Ignác apostoli lelkülete főleg azon nemzetekért bűz- gólkodott, melyeknél a reformáció pusztított. Ezért egyik leg- forróbb vágya volt Rómában, a katholicizmus szívében inté- zetet állítani német növendékpapok számára, akik ott igazi jámborságot és alapos katholikus tudományt sajátítva el, ennek terjesztői s az ősi hitnek védői lehetnének később hazájukban. Moronus bíboros, ki mint pápai legatus közvetellen közelből megismerhette az egyház szomorú állapotát Németországban, lelkesen támogatta sz. Ignácot terve megvalósításában. Meg- nyerték ez eszmének III. Gyula pápát is, aki 1552 aug. 31-én kelt Dum sollicita bullájával a Collegium Germanicum-ot meg- alapította: «ut militans Dei ecclesia ubique et praesertim in Germania viris exemplari vita et literarum scientia praeditis, quorum opera veritatis lumen protendi et illud obumbrare nitentes dissipari valeant, in dies abundet.»2 1552 október 28-án fényes ünnepélylyel nyílt meg az új intézet, melybe még azon év decemberéig 19 német ifjú vé- tetett föl. A következő évben már 30, 1554-ben 50 növendéke volt a kollégiumnak, akik a filozófiai és theologiai előadásokat fent említett Collegium Romanum-ban hallgatták, mig saját 1 V. ö. a Kirchenlexikonban a Collegien cikket. * A bulla egész szövegét v. ö. Cordara idézett munkájában.
