Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Irodalmi értesítő

ködik ilynemű tanulmány írásához szükséges adatokban. így a szép törzsökös, magyaros kifejezések bősége; a szent beszé- dek írásának határozott állásfoglalása a szeplőtelen fogantatás mellett, mely az akkori időben iskolák és szerzetesrendek jel- lemzö vonása is ismerve volt; magyarországi sz. Erzsébet éle- tének egy töredékét is felhozza a prédikációk írója;1 ami példákat felhoz az író a szeplőtelen fogantatás mellett, az mind a ferencrendi szerzetesek dicsőségére szolgál egyéb szerzetesrendek felett ;1 2 * jellemző azon mondás is, hogy Názáret Jerusalemtöl harminc olasz mérföldre van; még jellemzőbb a szöveg ezen kifejezése: «Eugenia a városból kiindult két hof- mesterével,»8 mi a német Hofmeister igazán magyarra valló visszaadása.

Mindez, a codex egyházi beszédeinek széptani méltatásá- val együtt tanulságos irodalomtörténeti értekezés bőséges alap- ját képezhette volna.

Magára a kiadásra áttérve, tanulságosabb s áttekinthetőbb lett volna, ha a közlő a codex összes nyelvészeti sajátságait betűrendben közli, vagy az illető helyeken csillag alatt magya- rázza, Nincs előnyére a kiadásnak azon határozatlansága és következetlensége sem, hogy a codex nyelvészeti sajátságait a szövegben néhol nyűgjei között adja, máskor pedig a magya- rázó szót teszi nyűgjei közé, p. o. pedig — pedig — ;4 * éc’c’aka

— éjjel;6 más helyeken a sok zárjel alkalmazása miatt, maga a közlő zavarja a szöveg élvezetét p. o. színe — képe

— zyne tartatik vala.e

Hont-Visk.- :•!33 —

1 18. lap.

a 72. és 73. lap.

s 242. lap.

4 1. lap.

6 12. lap.

■* 20. lap.

Kudora János.