Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Irodalmi értesítő
322 nyitottakból azután egy negativ zárkövetkeztetést von le: hogy Mózes vallását és a kereszténységet kivéve egyik vallást sem tekinthetjük az Istennek az emberekhez intézett szavának. Az Ábrahámnak adott Ígéret beteljesedett, továbbá az ó- és új- szövetség összhangja, ha nem absolut bizonyíték, legalább is többé-kevésbbé erős praesumptiót képeznek arra nézve, hogy az Ábrahámmal kezdődő vallás, melynek folytatása Mózes, azután a próféták, akiknél a Messiás eszméje határozottan előtérbe lép, amely eszmének megvalósulása, beteljesedése a kereszténység, hogy ez a vallás Isten műve. A nyolcadik fejezetben a kereszténység és a többi val- lások között létező hasonlóságok magyarázatát adja. Nem utánzata-e a keresztény vallás a többi vallásoknak ? Két dolog van, aminek az igaz vallásban szükségkép eredetinek kell lennie. És ezek a történeti tények, melyeken az igaz vallás mint alapon nyugszik; továbbá a kereszténység sajátos tanai, a természetfeletti hittételek. Majd Müller Miksa ellenvetésével számol le: hogy a kereszténység nem isteni vallás, mert hasonló a többihez. Ugyanazon okozat, ugyanazon ok, ez a fő elve a különféle vallások közötti hasonlóságok naturalista magyará- zatának. Valamennyi vallás kútforrás a nagy természetnek az emberekre gyakorolt befolyása. Az emberek mind egyenlők, azért ugyanazon befolyás hatása alatt mindenütt ugyanazon eredmény mutatkozik. Minden a vallások közt mutatkozó eltérés csak accidentalis és csak a körülményektől függ. Ezek ellenében kimutatja, hogy a keresztény vallás eredeti mü, csak- hogy ennek dacára sok tekintetben hasonlít más vallásokhoz. De mindazonáltal meg van a maga egyedisége s következés- kép saját külön létesítő oka. Tehát abból, hogy a keresztény vallásban vannak más vallásokéihoz hasonló alkatelemek, még korántsem következik az, hogy ezért hasonló ok okozata is. A következőkben a kérdést minden oldalról megvilágítja és a traditionalista, valamint a mythológiai iskola ellenvetéseivel szemben is megállapítva, minden kétségen felül helyezi. A kilencedik fejezet a legfőbb kérdés megoldását célozza; vájjon a kereszténység isteni avagy emberi alkotás-e? Mint oly vallást veszi szemügyre, mely a legteljesebb mértékben
