Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Gerely József: Sión

24

a Makkabeusi hős harcok elebeszélésénél szintén ily fogalmat nyújt az Ákráról1 (Ant., XII. 3, 3.; 5, 4.; 6, 2. ;7,6.; 9, 3, 4.; XIII. 1, 3.; 2, 1, 3.; 5, 2.; 4, 9.; 5, 11.; 6, 6.); de aztán egy oly tényről tesz említést, melyről a Szentírás hallgat s melyről nélküle tudomásunk sem volna.

«Miután — beszéli (Ant. XIII. 6, 7.) — Simon Gazara,. Joppe és Jamnia városokat elfoglalta, megostromolta az

1 Eredeti, hogy Gatt (Tüb. Quartalschr. 1884. 47—50. 11. és ZDPV. X. 182—187. 11.) 3 Ákrát különböztet meg : egyet a Felsővárosban, egyet az Alsóvárosban és egyet a templomnál.

a) A felsővárosi Ábrára vonatkoztatja a jebuzeus-vdr elfoglalásáról szóló adatokat, de nem a Szentírás szavait hozza fel bizonyítékul, ha- nem azoknak Josephus által hosszú lére eresztett és anakronisztikus feldolgozását (Ant. Vili. 3, 1—2.). Teszi pedig ezt mind annak dacára, hogy két lappal odébb ö maga is elismeri, hogy Josephus kifejezés- módja e tekintetben nem korrekt. Érvel pedig ekként: Josephus nem szól a Felsőváros (!) bevételéről, tehát az Ákra a Felsövárosban volt. Josephus azonban nem szól róla, mert az előtte feküdt Szentírás sem említi; a Szentírás pedig azért nem említi, mert ■— mint tudjuk (1. fen- tebb 23. 1.) — Dávid idejében épen csak a Sión-vár nem volt még a zsidók birtokában. Ugyancsak ez volt szerinte (48. 1,) a szír Ákra is, valamint az az ákra, melybe Titus támadásai alatt a zsidó felkelők egy része visszavonult (Bell. VI. 8, 4.; 1. alább 75. 1. 2. jegyz.).

b) A templomnál lévő Ábrára vonatkozólag Aristeas tudósítására (cap. 27. ; 1. közölve Riess, Bibi. Geogr. 96. 1.) hivatkozik és érti alatta egész helyesen a később Antóniának nevezett Bírát (Baris; nem érthe- tünk egyet Riess véleményével, hogy itt az alsóvárosi Ákráról van szó). Hogy hol van azonban ez az erősség akár a Szentírásban, akár Josephus- nál Ákra név alatt felemlítve, azt Gatt elfelejtő feljegyezni. Mert Aristeas- nál e szó («xpa ־:rjj ztoXeíoj) nyilvánvalóan csak mint tárgynév (vár, erős- ség) szerepel.

c) A harmadik végre az Alsóváros Ábrája, melyre vonatkozólag természetesen már sokkal több adat állott rendelkezésére. Ez az szerinte (50. 1.), mely 162-ben Kr. e. le lett rombolva. Furcsa logika. A felső- városi Ákra volt a szír fellegvár és mégis az alsóvárosi lett lerombolva. A legérdekesebb, hogy később (65. 1.) megint az alsóvárosit emlegeti, mint szír Ákrát.

Nyilvánvaló tehát, hogy a Gatt-féle 3 Ákra közül 2 légbölkapott. dolog és a szövegek félreértéséből születtek. Mindenesetre létezett 3 vár Jeruzsálemben: a Heródes-vár a Felsővárosban, az Antónia-vár a tem- plom fölött és az Ákra az Alsóvárosban ; de ezek közül Akrának kizáró-