Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
A papképzés ügye hazánkban - V. Kováts Sándor: Hozzászólás a theologiai oktatás reformjához
Azonfelül gyakorlatra jó a vulgaía Latina, a latin pápai kör- levelek és egyházmegyei latin körlevelek vagy rendeletek. A liturgiáin könyvek latin nyelve specialis latin nyelv, ameny- nyiben a Breviarium és a Misekönyv úgyszólván majdnem egészen a Szentirásból van összeállítva, de a régibb szöveg szerint, különben magában a Vulgatában is tudvalevőleg sok rész van vagy átdolgozva, vagy érintetlenül az Italából átvéve, ezen latinság ismertetéséhez jó vezérkönyv: Kaulen, Handb. z. Vulgata. Igen jó volna a III. és IV. évesekkel a Misekönyvet és Breviáriumot közelebbről megismertetni nemcsak nyelvészeti szempontból, de tartalom ismerete (applicatis textuum S. Scrip- turae sensa accommodato stb.) czéljából. Az egyes szaktárgyak latin terminológiájával az illető szak- tárgy tanulása alkalmával kell megismerkedni a tanulónak. A Dogmatica general, és specialis, továbbá Theol. Morab. Pastoral, (de Sacram) úgyis latinul adatnak elő. Ha a kánon- jogra nézve, amint már sokhelyt behozták a magyar nyelvet, megmaradnának valahol az anyanyelv mellett, úgy itt különös súlyt kell fektetni a latin terminológiára, szintúgy a Philoso- phiában, ha a latin nyelv mellett maradunk, a magyar tér- minologiára és megfordítva. A módszerhez,1 colloquium v. kikérdezés és vizsga kérdéséhez legbővebben hozzászólt a károlyfehérvári beküldő. Igen he- lyes, hogy a magyar nyelvet különösen nehezebb helyeken a latin tárgyaknál sem zárják ki, sőt az I. és II. éveseknél a latinul elmondottakat magyarul is elmondja a tanár. Az is helyes, hogy az elmagyarázandó anyag mennyisége annak milyenségétől tétetik függővé, ha nehéz, kevesebbet, ha könnyű többet magyaráz egy órán az átlagnál. A bölcselet előadási módszerére nézve u. 0. azt találjuk, hogy a tanár, ami termé- szetes, előbb adja a declaratio propositionist, aztán a kérdés történetét s megismerteti az ellenfeleket, miáltal a létei értelme még jobban megvilágíttatik; továbbá kiemeli hallgatói előtt a kérdés szükségét, hasznát, jelentőségét a theologiára nézve; most következik a bizonyítás, igen helyes, hogy az érvek birá1 L. Hettinger, Timotheus, 342 —359.