Hittudományi Folyóirat 6. (1895)

Kudora János: Az egyházi ékesszólástan elmélete

189

szegés alkalmával megnyílnak a letelepedettek szemei: sok- kai szerencsésebben nyitja meg azoknak szemeit, kik előtt természetük megdicsőülését mutatja be, semmint nemünk fejedelmeiét, kiket bűneik feltüntetésével szégyenít meg. Midőn ezek és még más csodák láttára, az apostolok félénk gondo- lataikkal tépelödnének, megjelent közöttük az Űr, mondván: Béke veletek; nehogy elméjükben megmaradjon az, ami fölött szívük töprengett — mert azt hitték, hogy lelket látnak és nem testet — megfeddé az igazságtól eltévedt gondolataikat, a kételkedők szemei elé tartja a kereszthalálnak kezein és lábain megmaradt sebhelyeit; sőt felhivja őket, hogy e seb- helyeket tüzetesebben vizsgálják meg. Mert a lándzsa és vas- szögek nyomait a végre tartotta meg, hogy velük a hitetlen szivüek sebhelyeit gyógyítsa meg, hogy minden kételkedés kizárásával biztos tudomást szerezzenek arról, hogy ugyan- azon test fog a mennyei Atya trónusába ülni, mely az imént még a sírban nyugodott.1ע

Egyházi beszédeinek készítésekor mindig szemei előtt lebegett híveinek lelki szüksége, ez az oka annak, hogy beszédei igen korszerűek. Az ö korában azon hitágazatunk volt legtöbb megtámadtatásnak kitéve, mely azt tanítja, hogy Jézus valóságos Isten, és egyszersmint valóságos ember is, egyszemélyben, Isten-ember. Ezért ezen hitágazat kifejtésére, érthetővé tételére fordítja legtöbb gondját, ennek védelmére szenteli tudását, összes szellemi képességeit. Megemlékezve az egyház hagyományairól és számot vetve az emberi természet gyarlóságairól, e hitágazat felül való tudatlanságot úgy igye- kezik legyőzni, hogy ezen hitágazatról nem egy, de számtalan alkalommal szól; miért is e tárgyú 'egyházi beszédeit úgy szólva a vitatott hitigazság megvilágítására tartott beszédsoro- zatnak lehetne elnevezni. «A most felolvasott evangélium, sze- retett híveim, mely halló érzékeink útján kérte elménk figyel- méf, nagy titok megértésére szólít fel, ezt. Isten segítségével, könnyebben fogjuk elérni, 11a előbb megfontolás tárgyává teszszük azokat, mik fentebb mondattak. Az emberi nem Meg1 Sermo 1. De Asccsns. Dom.