Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Pompéry Aurél: Az egyházi javadalmak összehalmozásáról
152 Nie. II. 464. oldal)J״ alkalmas volt arra, hogy mindennemű összehahnozását a javadalmaknak megakadályozza mindaddig, míg élt az a jogfelfogás, hogy mindenki személyesen tartozik a javadalmához fűzött kötelezettségeknek eleget tenni, vagyis hogy minden egyes javadalom személyes helybenlakási köte- lességel jár (onus personaliter residendi). Később azonban ezen canon ereje megtört, miután ugyanis megkülönböztetni kezdtek oly javadalmakat, melyek ily kötelezettséggel járnak s olyanokat, melyek ily kötelezett- seggel nem járnak, mely megkülönböztetés azután alapja lön az összeférhellen és összeférhető (compatibilis, incompatibi- lis) javadalmak közötti megkülönböztetésnek. Ily különbséget a régi jog nem ösmert, mint azt a fel- hozott eanonok is bizonyítják, melyek egyszerűen minden ja- vadaimat egy másikkal összeférhetlennek nyilvánítanak. Ezen különbségnek első nyilt, hivatalos elösmerését a jogtudósok a c. 17. clericos. X. De clericis non residentibus. III. 4.-ben vélik felfedezhetni, melyben ez áll: «Clericos in ecclesiis tuae jurisdictionis beneficia, quae residentiam exi- gunt, assecutos, si ad alterius dioecesim sine licentia tua mo- randi causa transierint, liceat tibi, si moniti non redierint, dictis beneficiis, nisi excusationem rationabilem ostenderint, spoliare». (Ezen caput IX. Gergelynek 1231-ben az antiochiai patriarchához intézett leveléből van véve.) Ezen caput tehát egész nyíltan beszél oly javadalmakról, melyek helybenlakási kötelezettséggel járnak s így feltételezi, hogy vannak olyanok (mert különben miért említené meg külön az előbbieket), melyek azt nem követik. S joggal mondják, hogy ez az első eset. mikor a legfőbb törvényhozási hatalom elösmeri az összeférhető s összeférhe- tetlen javadalmak közötti különbséget. Aki ugyanis a 4. titu- lusnak, melyen e caput áll, többi caputjait (összesen 17 van) figyelemmel átolvassa, látni fogja, hogy az idézett caput az 1 1 Ezen kötet anyagát képezik a dissert atiók az egyházi joggyüjie- menyekhez, kezdve a legrégiebbektöl Gratián decretumáig bezárólag. Min- den egyes canon, illetve distinctio, causa bőven van megmagyarázva.
