Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Török Kálmán: A püspöki koadjutor
115 E szerint a körülmények parancsoló hatalmán kívül még a konkrét praecedensek is befolyásolták Ágostont a beleegyezésre, midőn már minden vonakodása hiábavaló volt. Egyébként pe- dig a niceai, s különösen az antiochiai zsinat nem tiltotta meg határozottan, hogy a püspökök, a papság és a hívek hozzájárulásával utódokat ne választhassanak. A tételes tilalom ■csak arra irányult, hogy a megválasztott jogutód a püspök életében fölszentelést ne nyerjen; mert az uralkodó jogelvek szerint a fölszentelés nem történhetett volna meg azon káno- nők sérelme nélkül, melyek egy meghatározott területen az egységet az egyetlen püspök pásztorkodása által kívánták biz- tosítani. Ha Ágoston mégis fölszenteltetett még Valeriusz éle- tében, ez a konkrét eset természetében rejlő motívumokban leli magyarázatát: Az elaggott Valeriusznak koadjutorra volt szüksége, aki csak úgy lehetett segélyére, ha a püspöki emi- nens jogok gyakorlására a fölszentelés által képesítést nyert. Épen azért a fejlődő jogelvek a koadjutornak püspökké való fólszentelését nem tiltották ; sőt egyenesen megkövetelték. Az egység elve sem szenvedett ez által, mert «coadjutor et coadju- tus» egy jogi személyt képez. Ez utóbbi jogfelfogás azonban az egyház első századaiban még nem jutott érvényre. A koadjutorok, akikkel ez időben találkozunk, ingadozó alapon vannak, meghatározatlan hatalmi körrel. Ennek kétségtelen oka abban keresendő, hogy ez idő- ben az egység tulaj dónk épeni középpontja, a pápa, semmi be- folyást nem gyakorolt a koadjutorok kinevezésénél, hanem a hívek, a papság és az egyháztartomány püspökei közmegegye- zéssel adtak koadjutort a testi vagy lelki fogyatkozásban szenvedő püspök mellé s ezen jogukat természetesen a tartó- mányi zsinatokon gyakorolták, melyeknek évenkint kétszer való tartását már a niceai zsinat elrendelte. A Nagy Konstan- tin és utódai alatt kifejlődött állam-egyházi viszonyok hatása alatt már annyiben módosult a szokás jogerős talaján létesült választási módozat, hogy Nagy szent Gergely pápa idejétől kezdve, a metropolíta és az egyháztartományi zsinat által megválasztott koadjutor jogerős kinevezéséhez már a fejedelem hozzájárulása is megkívántatott. Ellenben a pápa még ez idő 8*
