Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Surányi János: A keresztény erkölcstan természetes fejleménye-e a görög-római erkölcstannak
110 nek és termékeny gyökere a jótékonyság erényének, mely nélkül a bölcsek dicséretes eröslelküsége is meddő maradt volna. Igazán jegyzi meg egy korunkbeli jeles erkölcsbölcselö: A keresztény •szeretet tana és példája mérhetetlenül meg- haladta az ó-kori erkölcsbölcsészetet. A keresztény szereteten alapuló kötelességtan az igazi sociologiát alkotta meg, az által, hogy az emberi társadalom létfeltételeit és törvényeit világosságra hozta; üj eddig ismeretlen célokat s eszközöket jelölt meg számára; a szerves fejlődés és virágzás korszakát nyitotta meg neki. Mert mikor a pogány társadalomban az emberek eszme- és érzelemvilága, mindjobban közelgett az érzékiség s állatiság pólusához: úgy a keresztény társadalom az ellenkező pólushoz az együvé s összetartozás, a testvérülés pólusához irányul ellenállhatlanul.1 3 Mamiani, Milano, 1890. Della ־ Reli ioné positiva del genere humano, pag. 165—166. Győr. De. Subányi János.
