Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Surányi János: A keresztény erkölcstan természetes fejleménye-e a görög-római erkölcstannak
108 veltséggel, olyan mint a fenevad, fékezhetetlen vágyaiban.1 Epicur azt irja: Sohasem vadásztam a népszerűséget, mert nézeteimet nem fogadja el a nép, s a nép nézeteit nem foga- dóm el én. Seneca, ki idézi Epicur e mondását, hozzá teszi, hogy ugyanezen a véleményen vannak a peripatetikusok, az akadémikusok, a stoikusok, a cinikusok. S vájjon népszerű volt-e valaha az, ki tiszteli az erényt ?1 2 * Másutt pedig : A bölcs előtt az erény tiszteletre méltó, a népnél azonban csak az erény látszata és színe.8 A bölcs nem jár egy ösvényen a néppel, mint a csillagok, oly magasan jár ö a föld népe fölött. A magasból közönbösen nézi az idők folyását. Nem sír az emberi bűnök miatt, mint Heraklit, nem neveti azokat mint Demokrit, hanem egyszerűen napirendre tér fölöttük.4 A fő életszabály, melyet Seneca s a többi bölcs követendőnek vél, ekkét hangzik : Gyűlölöm a profan tömeget és távol tar- tóm tőle magamat.5 Ezek után mindenki azt hinné, hogy a meggyőződés meleg hangján vallott élet elveket, ama nagy bölcsek híven is fogják követni. All ez különösen a stoa követőiről, kik a lelki erősséget s önmegtagadást a legszükségesebb erények és kötelességek közé sorozzák. Ámde ez távolról sincs így. Magának Senecának az általa fönnen hirdetett életszabályok gyakorlásáról az a nézete, hogy ez csak azon kevés kiválasz- tottnak való, kik az erkölcsi tökély magaslatára feljutni törek- szenek. De magáról ezen erkölcsi tökéletességről sincs tiszta fogalma. Luciliushoz irja: Megengedem, hogy nem szabad a testet elkényesztetni és csak annak kedvéért élni, de azért kerülni kell mindazon dolgokat, melyek a testnek nemcsak bajt, de bármi kellemetlenséget is okozhatnának. Ily nemű baj a szegénység, betegség s a hatalmasok haragja. Ha nehéz is 1 De Constantia Sapientis, vol. I. cap. 14•.........aeque imprudens a nimae est, et nisi scientia accessit, ac multa eruditio, ferum cupidita- tum incontinens. 2 Epist. 79. vol. 3. s Epist. 81. vol. 3. 4 De Constantis Sapientis, cap. 14—15. vol. 1. 6 Epist. 8. vol. 3. Horatii Ode : Odii profanum vulgus & arceo.