Hittudományi Folyóirat 6. (1895)
Dr. Surányi János: A keresztény erkölcstan természetes fejleménye-e a görög-római erkölcstannak
98 Ennélfogva tehát az emberszeretet nemcsak az emberi természet hasonlóságán alapszik,1 hanem az emberiség közös eredetében és végcéljaiban leli legfőbb indító okait, vagyis az embertársi szeretet nem pusztán a lényi egyenlőségen alap- szik, hanem az Alkotó jóságában, mely hasonmásában az emberben viszfénylik, leli okfejét és végbefejezettségét. Eszerint tehát az embernek először és mindenekfölött te- remtö Istenét kell szeretnie, azután pedig ezen teremtő Isten jósága és szeretetéért kell szeretnie önönmagát és embertár- sát úgy, mint önnönmagát, mivel minden emberek mind ugyan- azon atyának gyermekei, testvérek. Ezen emberszeretet, mint személyi, társadalmi alap köle- !ességet indító okaival együtt, teljes fénybe helyezte a kérész- ténység isteni alapítója, és szeretet áldozata által szerzett ke- gyelem segítségével annak teljesítését minden emberre lehe- tövé, könnyűvé tette. Az emberszeretet fötörvényének ezen egyetemes alapjel- legénél fogva mondhatta a nemzetek apostola, hogy a szere- tét a törvény teljesítése.1 2 A kereszténység ellenei bebizonyítandók, hogy a pogány erkölcsbölcsek által hirdetett emberszeretet nem egyébb, mint a keresztények felebaráti szeretete, azt állítják, hogy az első keresztények szeretete nem egyetemes, minden emberre, ha- nem csak a hitsorsokra terjeszkedő; vagy legalább ezen utóbbiak iránti szeretet előbbre való a közös emberszere- tétnél. Ezek ellenében elég hivatkozni az emberszeretet alap- törvényének kihirdetöjére és szentesítöjére, Krisztus Urunkra. Miután az első és legnagyobb parancsot megerősítette, azon- nal hozzáteszi: A másik pedig hasonló ehhez, szeressed fele- barátodat mint tennenmagadat.3 Azután magyarázza szóval és példával, hogy felebarátunk (proximus) minden ember, kivétel nélkül, tehát az ellenség is. A módját is megmondja, hogyan 1 Lásd erre nézve különösen S. Thomas Summa Theologica II. II. quaert. 25. art. 1—10.. quaert. 21. a. 7. 2 Rom. XIII. 10. 3 Máté XXII. 39.
